7 °C Budapest
Tokió, 2021. július 20.A 2020-as tokiói nyári olimpia ezüst-, arany-, és bronzérmei (b-j) Tokióban 2019. július 24-én, az érmek bemutatásának napján. A koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott ötkarikás játékokat július 23. és augusztus 8. között rendezik hazai és külföldi nézõk nélkül, zárt kapuk mögött.MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Ezért értek ennyit a magyar olimpiai érmek: brutális summa, de ennek megvan az oka

2021. augusztus 14. 10:59

A napokban zárult tokiói olimpián egy magyar aranyéremért 50, a második helyért 35,7, a bronzért 28,5 millió forintos állami pénzjutalom jár, és a 8. helyezettek is 2,8 millió forinttal gazdagodnak. Összességében nagyjából 2,4 milliárd forintot kapnak az érmes és helyezett sportolók. Magyarországon a sportszponzorációs szerződések elsősorban nem üzleti, hanem kapcsolati alapon köttetnek – nyilatkozta az InfoRádiónak a sportközgazdász. 

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Szabados Gábor sportközgazdász egyetértett, hogy az átlagember számára nyilván nagyon nagy összegeknek tűnnek azok a pénzbeni jutalmak, amiket a jól szereplő magyar sportolók kapnak, és természetesen azok is. Ugyanakkor nem elfelejtendő, hogy mindebben nemcsak az a 2,5 hétnyi – akár még kevesebbnyi – munkája van benne az olimpikonoknak, amit Tokióban töltöttek, hanem gyakorlatilag az egész életüknek, a pályafutásuknak a munkája.

Hogy mindez sok-e vagy kevés, Szabados Gábor szerint nagyon relatív, amit vélhetően mindenki másképp ítél meg. Nemzetközi összehasonlításban mindazonáltal két fő trend látható:

  • Az egyik, hogy minél kevesebb éremesélye van egy országnak, annál többet fizet egy jó helyezésér, ami tulajdonképpen logikus. Ebben az összehasonlításban azonban Magyarország kifejezetten kiemelkedő, tehát a hozzánk hasonló összegeket fizető országok lényegesen kevesebb érmet szereznek.
  • A másik szerint azokban az országokban, ahol nem olyan fejlett a sportpiac, hogy egy olimpiai érmes – szponzorációkból, egyéb honoráriumokból – saját maga is bevételre tudja váltani a sikereit, ott az állami jutalmazás általában magasabb, ami Magyarországra is abszolúte igaz.

– magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy utóbbi trend Magyarországra abszolút igaz, hiszen náluk az olimpiai érmesek nem tudnak olyan szponzori szerződéseket kötni, hogy az komoly bevételt jelentsen.
Különösen azért, mert azok a sportágak, amelyekben a magyar sportolók érmeket szoktak szerezni az olimpián, jellemzően nem a legpiacképesebbek. Míg mondjuk az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, illetve más nyugat-európai országokban sokkal több piaci lehetősége van a sportolóknak arra, hogy egy–egy siker után pénzre tudják váltani az eredményeiket.

A sportközgazdász azzal is egyetértett, hogy a rendszerváltozás óta volt némi fejlődés a hazai sportszponzoráció terén, és biztosan mindenki láthatott sikeres magyar olimpiai bajnokokat, érmeseket reklámokban, azonban ezek előfordulása mégsem túl gyakori. Tehát az a fajta sportszponzoráció, ami Nyugat-Európában működik, Magyarországon azért nagyon ritka – ismételte meg a szakember –, ráadásul idehaza számos esetben olyan cégek reklámjaiban jelennek meg sportolók, gondolva itt elsősorban az olimpián szereplő sikeres sportolókra, akiknek egyfajta küldetésük is a sport támogatása,

vagyis nem feltétlen az adott szereplő reklámértékét, ismertségét akarják üzleti szempontból kihasználni, ami a lényege lenne a szponzorációnak, hanem egyfajta támogatásként fogják föl a lehetőséget.
Mindez azonban nem kizárólag a sportolókra, hanem a sportegyesületekre, a csapatsportágak szövetségeire is érvényes – tette hozzá a szakember.

Mai napig nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar sportszponzorációs piacot az jellemzi, hogy a szerződések nem üzleti alapon köttetnek, hanem kapcsolati alapon.

Tehát általában a szponzorált és szponzor között valamilyen személyes viszony, személyes kapcsolat van, és ez az alapja a szerződésnek. A komoly állami támogatásokkal működő sportfinanszírozásokban pedig a politikai és gazdasági kapcsolatok lehetnek a mérvadóak, hogy végül melyik egyesület milyen szponzori szerződéseket tud kötni – jegyezte meg Szabados Gábor.

 
MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 28. vasárnap
Stefánia
47. hét
November 28.
Advent (1.)
November 28.
Nemzetközi Aura nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?