Kitört a botrány: ezért nem adnak pénzt tetőtér-beépítésre Orbánék

Jókora felzúdulást okozott a Portfolio, az FHB Bank, valamint a takarékok által szervezet CSOK-roadshow utolsó, budapesti állomásán a rendelet azon kitételének ismertetése, miszerint családi házak tetőterének klasszikus be-, illetve ráépítésére nem vehető igénybe a 10+10 millió forintos állami támogatás. Mint arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, az új CSOK-rendeletben ugyanis az szerepel, hogy:

Ha ez nem lenne teljesen egyértelmű, nem csodálkozunk, néhány héttel ezelőtt ugyanis még a legtöbb hazai pénzintézet sem volt biztos a szócikk helyes értelmezésében. A Pénzcentrum megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban tiszta vizet öntött a pohárba.

- írta megkeresésünkre az NGM.

Mire gondolhatott a jogalkotó?

Tetszik vagy sem, a rendeletben található homályos megfogalmazás ellenére, a jogalkotó egyértelmű szándéka tehát az volt, hogy az otthonteremtési program új építésű ingatlanokra vonatkozó részéből kizárja azokat, akik egy családi ház (jellemzően a szülői ház) tetőterét építették volna be a 10+10-es CSOK-ból. Lehet persze emiatt zúgolódni - erre jó példát szolgáltatott a Portfolio tegnapi rendezvénye is -, de ez esetben igenis van realitás a kormányzati szándék mögött.

Ha találgatni kellene - hiszen egyértelmű megerősítés e tekintetben nem hangzott el a kormány részéről, és valószínűleg nem is fog -, akkor nagyon úgy tűnik, hogy a családok otthonteremtésének elősegítésén keresztül a kormány alapvető szándéka az építőipar, a lakáspiac, illetve a hitelpiac megsegítése volt. És, ha őszinték vagyunk, ebből a szempontból teljesen logikus a tetőtér beépítésére vonatkozó szigorú passzus a rendeletben.

Nézzünk egy egyszerű példát: ha a CSOK-ra jogosult család beépíti a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogtásból (ehhez még plusz forrást sem kell bevonni) a szülői ház tetőterét, az kétségtelenül lecsapódik bevételként az építőiparban is, de marginális ahhoz a szcenárióhoz képest, mintha a szülők a családi fészek eladásából finanszíroznák saját maguk továbblépését, és segítenék a gyerekek otthonhoz jutását is. Nem kell sokat magyarázni, utóbbi esetben három új tranzakcióval bővül a lakáspiaci forgalom, illetve az építőipar (új építés és felújítás) és a hitelintézetek is profitálnak az otthonteremtési program előidézte felfutásból. És ez nem jelenti azt, hogy a tetőtér-beépítést tervezőkre egyáltalán nem gondoltak:

Van még rá esély?

Habár a mondás szerint "soha ne mondd, hogy soha" - gondoljunk csak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény eltörlésére -, a jogalkotó eredeti szándékát figyelembe véve egyelőre aligha várható a CSOK-törvény tetőtér-beépítésre vonatkozó részének módosítása. Persze minél hangosabban veri valaki az asztalt, annál inkább eljutnak az igények a jogalkotókhoz is. Ahogy a Portfolio tegnapi CSOK-rendezvényén Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyetttese fogalmazott: