Brutális áremelkedés a magyar lakáspiacon: itt a tavaszi zsongás

Az ingatlanpiacon jellemzően a téli időszak és a legforróbb nyári hónapok a legkevésbé aktívak és általában a nyár végén, az ősz beköszöntével cserél gazdát a legtöbb lakás. 2018-ban a korábbi évekhez képest már az első négy hónapban több adásvétel történt: az Otthon Centrum 2018 első négy hónapjának lezárt tranzakciói alapján elmondható, hogy a tavalyi év egészéhez viszonyítva nagyon sok részpiacon már elérte, vagy kicsivel meg is haladta az üzletkötések száma az előző évi időarányos részét. Bár a konkrét KSH számok nem ismertek, de az idei év első négy hónapjában országszerte 45-50 ezer adásvétel megkötése valószínűsíthető. Az árak tekintetében a főváros kerületeiben és a megyei jogú városok többségében, a tavalyi év azonos időszakához képest 10-20 százalékkal magasabb fajlagos árakat regisztrált az Otthon Centrum.

- fogalmazott Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A tavalyi évben kiemelkedő piaci aktivitást mutató városokban, így pl. Kecskeméten 8%-os, Győrött és Sopronban 20%-os növekedés mutatkozott az átlagos négyzetméter árban. Az elemzési vezető ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló adatmennyiség még nem elégséges a piac egészére vonatkozó markáns vélemény kialakítására.

Az ingatlanok vételára azonban nem jelenti a lakásvásárlás teljes költségét: eladóként és vevőként egyaránt felmerülnek olyan megfizetendő tételek, amelyek a lakástranzakciót terhelik. Az eladók számára fontos tudni, hogy a befolyó vételárból ingatlanközvetítő igénybevétele esetében a vételár mekkora százalékát kell a közvetítő szolgáltatásaiért kifizetni.  Annak ellenére, hogy a piac élénkülésével és az online értékesítési felületek elterjedésével sokan saját maguk értékesítik a lakásukat a KSH 2016-ban publikált felmérése szerint a fővárosban az eladók 44 százaléka fordult ingatlanközvetítőhöz, a megyeszékhelyeken ez az arány 35 százalék volt.