Döbbenetes hazai eredmények születtek: három generáció életét teheti tönkre ez a láthatatlan örökség

Az Európai Prevenciós és Terápiás Medicina Alapítvány, a Májbetegekért Alapítvány és az Egyesület a Gyermekek Egészséges LelkiVilágáért által szervezett 5. ACE (Adverse Childhood Experiences, ártalmas gyermekkori élmények) konferencián mutatták be a gyermekkori tapasztalatok felnőttkori és generációkon átívelő összefüggéseit vizsgáló hazai kutatás legfrissebb eredményeit. 

A kutatás legújabb szakaszában 1033 felnőtt válaszait elemezték, és az ártalmas gyermekkori élmények (ACE) mellett a jótékony gyermekkori tapasztalatokat (BCE) is vizsgálták. Az előzetes eredmények alapján minél több ártalmas élményről számoltak be a résztvevők, annál gyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok, az öngyilkossági kísérletek és az önsértés előfordulása. A különbségek a szerhasználatnál is megjelentek. A kutatás arra is rámutatott, hogy pozitív gyermekkori élmények esetében mindezek ritkábban fordultak elő.

A kutatás vizsgálata azt is, hogy a kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok hogyan kapcsolódhatnak a család különböző generációinak élményeihez. Az előzetes adatok alapján a nagyszülők, a szülők és a gyerekek tapasztalatai között több területen is összefüggéseket találtak. Ilyen volt például a szenvedélybetegséggel vagy mentális betegséggel érintett családi környezet, valamint a fizikai és érzelmi bántalmazás.

A kutatás legfontosabb megállapításai, hogy nagy mennyiségű családi trauma mutatható ki a magyar lakosság körében, hogy a nők és a férfiak eltérő módon érentettek a generációs átadás mintázatokban, hogy a jótékony gyermekkori élmények hiány a legártalmasabb gyermekkori élmény, valamint hogy az ártalmas és a jótékony gyermekkori élmények az egész felnőtt életünket, élettartamunkat befolyásolják.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kutatásban hasznnált minta nem reprezentatív, felülreprezentáltak a középkoróak, a nők és a felsősokú végzettségűek: a résztvevők átlagéletkora 49 év volt, 94,9 százalékuk nő, 60,4 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A kutatók ezért külön is felhívják a figyelmet arra, hogy a minta nem reprezentálja a teljes magyar felnőtt lakosságot.

Az eseményen Kovács András Péter humorista megosztotta személyes érintettségét. Beszélt arról, hogy milyen volt gyermekként megélni a szenvedélybetegséggel érintett családi környezetet, és felnőttként milyen felismerései voltak a múltbéli élményei kapcsán.