Siralmas adatok láttak napvilágot: a magyarok többségének mindössze ennyi pénze van lakásfelújításra

Közel két és fél millió lakóingatlan (társasházi lakás és családi ház), azaz a teljes lakóépület-állomány 56%-a nem energiahatékony - számolt be a Pénzcentrum az elkeserítő adatról még 2024 végén. Emiatt rengeteg ingatlan még ma is korszerűsítésre szorul.

A felnőtt magyar lakosság több mint egyharmada tervez lakásfelújítást vagy lakáskorszerűsítést a közeljövőben: 11%-nak már konkrét tervei is vannak erre az évre, 14% már eldöntötte, hogy felújít, de még nincsenek konkrét tervei, 10% pedig a következő 1-2 évben szeretne belevágni – olvasható ki a CIB Bank megbízásából készült felmérésből*. A legaktívabbak a 40–59 évesek, akiknek a 40%-a gondolkodik az idei felújításon vagy már konkrétan tervezi azt, további 11% pedig a következő egy-két évben szeretne belefogni.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy aki felújít, az általában saját zsebből szeretné megoldani: 64% kizárólag megtakarításból finanszírozná a munkálatokat. A felújításban, korszerűsítésben gondolkodók több mint negyede külső forrásokat is bevonna: 12% részben hitelből, 10% elsősorban hitelből fizetné a számlákat, 6% pedig az állami támogatásokat, pályázatokat venné igénybe.

A területi különbségek jelentősek: Budapesten 86% tudja saját forrásból megoldani a felújítást, míg a községekben ez az arány csupán 53%. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek körében pedig a hitel szerepe nagyobb: a 18–39 évesek 17%-a, az alapfokú végzettségűek 18%-a főként hitelből fedezné a költségeket.

A tervezett büdzsék jellemzően alacsonyak: a felújítást tervezők 58%-a 1,5 millió forint alatti összeggel kalkulál. Ennél többet, 1,5–6 millió forintot tervez elkölteni a 26%-uk de a felsőfokú végzettségűek és a fiatalok (18–39 évesek) ennél nagyobb arányban gondolkodnak ekkora büdzsében: előbbiek kicsivel több mint egyharmada, a fiataloknak pedig a 40%-a gazdálkodik 1,5–6 millió forintból. 4Ugyanakkor az utóbbiak körében a legmagasabb a bizonytalanság is: 16%-uk még nem tudja pontosan, mennyit költ majd.

A megtakarítási helyzet tovább árnyalja a finanszírozásról kirajzolódó képet, ugyanis a felújítani szándékozók 18%-ának egyáltalán nincs félretett pénze, további 32%-uk pedig legfeljebb 500 ezer forinttal rendelkezik erre a célra. A községekben élők vannak a legnehezebb helyzetben: ott a korszerűsítést tervezők 33%-ának egyáltalán nincs önereje.

Legyen szó szigetelésről, új, modern fűtési rendszerről, praktikusabb konyhabútorról vagy a régóta esedékes festésről, burkolatcseréről, egy otthon felújítása, korszerűsítése minden esetben hosszú távra szóló, értéknövelő beruházás: akár a saját komfortérzetünk javul, akár az ingatlan fenntartási költségei csökkennek, akár értékesítés előtt szeretnénk növelni a várható eladási árat, érdemes lehet belevágni.

Ugyanakkor a CIB Bank szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkálatok finanszírozását átgondoltan kell megtervezni, különös tekintettel arra, hogy felmerülhetnek előre nem látható költségek is.

„A kutatás alapján sokan valószínűleg nem készítenek költségvetést: 18% önerő nélkül szeretne belefogni, 10% pedig nem tudja, mennyit szán a felújításra. Az is látszik, hogy a pénzügyi realitás gyakran nem teszi lehetővé a felújítási tervek megvalósítását, különösen a fiatalabb korosztályoknál, az alacsonyabb végzettségűeknél és a kisebb településen élőknél” – mondta Polyák Zsolt, a CIB Bank Lakossági Hiteltermékek vezetője. „Ilyen helyzetekben a célzott felújítási hitelek és a kedvező személyi kölcsönök segíthetnek áthidalni az önerő és a tényleges költségek közötti különbséget, hogy a felújítás ne csak terv maradjon. Munkatársaink abban is segítenek az ügyfeleknek, hogy megtalálják az elképzeléseik megvalósításához ideális konstrukciót” – teszi hozzá a szakértő