A város lakói nagy többséggel a tűzijáték elhagyása mellett döntöttek.
Kiderült, hogy Győrben is feltehetően azbeszttel szennyezett, osztrák bányákból származó kőzúzalékot használtak fel az útépítések során 2020 előtt. Bár a szilárd burkolatok esetében csekély a káros anyag levegőbe kerülésének kockázata, a lakosság által kiszórt murvát el kell szállítani. A probléma végleges megoldása és az érintett utak újjáépítése több mint egymilliárd forintba is kerülhet, amelyhez az önkormányzat állami támogatást tervez igénybe venni - tudósított a Telex.
A helyi útkezelő vizsgálatai szerint 2020 előtt osztrák bányákból származó szerpentinitet építettek be több győri útszakaszba. Pintér Bence polgármester tájékoztatása alapján az önkormányzat a nyitott, murvás utakon nem használta ezt az anyagot. Ilyen kőzúzalékot kizárólag a magáningatlanok előtti zöldterületeken találtak, ahová maguk a lakosok terítették szét. A porzás megakadályozása érdekében ezeket a területeket kalcium-kloriddal kezelték, a végleges és biztonságos megoldást azonban a kövek begyűjtése és elszállítása jelenti majd.
Egyes érintett utcákban bitumennel átitatott szerpentinit burkolatot fektettek le. Mivel szilárd felületekről van szó, a zúzott kő nem porzik, így a mindennapi használat során minimális az egészségügyi kockázat. Veszélyt elsősorban a burkolat megbontása jelenthet, ezért a városvezetés külön értesítette a kivitelező cégeket, hogy az aszfaltbontást kizárólag a szigorú egészségvédelmi előírások betartásával végezhetik.
Az utak szélét, ahol a burkolat letöredezhet és a kődarabok szabaddá válhatnak, szintén kalcium-kloridos kezeléssel stabilizálták. Valószínűsíthető az is, hogy egyes hagyományos aszfaltborítású utakba is kevertek a szennyezett zúzalékból, ám ezt az útburkolat megbontása nélkül nem lehet pontosan megállapítani.
Az érintett útszakaszok biztonságossá tétele jelentős pénzügyi terhet ró az önkormányzatra. A felületek új bevonóréteggel történő lezárása az útkezelő becslései szerint 350–450 millió forintba kerülne, míg a hosszú távú megoldást jelentő teljes elbontás és újjáépítés költsége a milliárdos összeget is meghaladhatja. Mivel a város éves költségvetésében nincs ekkora szabad forrás, a kiadások fedezéséhez a saját tartalékok mozgósítása mellett állami vis maior támogatásra is szükség lesz.







