Sosem látott vízkatasztrófa közeleg Magyarországon: az erőművek már a legrosszabbra készülnek

A folyam hazai szakaszának számos mérőállomásán megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja. Bár a vízgyűjtő területekre hullott csapadék hatására átmenetileg egy kisebb, 60-70 centiméteres árhullám vonul le a folyón, az előrejelzések szerint a jövő héten újabb apadás várható.

A tartós kisvízhelyzet Európa-szerte, így Magyarországon is súlyos problémákat okoz a hajózásban. A hírügynökségi beszámolók szerint Budapest a dunai áruszállítás egyik kritikus szűk keresztmetszete, ahol a hajózási társaságok már csak a normális kapacitás töredékével képesek üzemelni, ami a fuvardíjak drasztikus emelkedését vonta maga után.

A gazdaság működéséhez elengedhetetlen hazai energiaszektor ugyanakkor stabilan kezeli a helyzetet. A közvetlen folyóvíz-hűtésű nagyerőművek, mint a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II., a Dunamenti és a Paksi Atomerőmű hűtőrendszereit úgy tervezték, hogy a valaha mért legalacsonyabb vízállás esetén is biztonságosan működjenek. Ennek köszönhetően a szélsőséges vízszint-ingadozás eddig nem okozott érdemi műszaki zavart vagy tüzelőanyag-ellátási problémát.

A Paksi Atomerőmű hűtéséhez másodpercenként körülbelül 100 köbméter vízre van szükség, miközben a Duna vízhozama a legalacsonyabb vízállás idején is másodpercenként 800 köbméter körül alakul. A hazai villamosenergia-termelés mintegy negyven százalékát adó létesítményt biztonsági okokból csak akkor kellene teljesen leállítani, ha a folyó szintje további egy méterrel süllyedne a történelmi mélypont alá, ez azonban jelenleg nem reális forgatókönyv.

- hívja fel a figyelmet a cikk, amely hozzáteszi: az alacsony vízállásnál nagyobb kihívást jelent a hőségriadók miatt felmelegedő folyóvíz, ami rontja az erőművek termikus hatásfokát, és ezáltal kismértékben csökkenti a termelést. Pakson a környezetvédelmi szabályozás korábban szigorúan előírta, hogy a visszaengedett melegvíz-csóva miatt a Duna hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot, így ennek elkerülésére az erőmű teljesítményét fokozatosan vissza kellett fogni.

Egy újabb jogszabályi módosítás azonban az ellátásbiztonság érdekében rugalmasabbá tette a kereteket. A rendszerirányító jóváhagyásával az illetékes miniszter eseti felmentést adhat, így a visszabocsátott hűtővíz és a folyó keveredési zónájának hőmérséklete elérheti a 32 fokot is. Ezzel elkerülhető, hogy a rendszerstabilitás fenntartása érdekében a blokkok teljesítményét jelentősen csökkenteni kelljen.

A tervezett két új paksi blokk hűtővízigénye a meglévőkkel való párhuzamos üzemelés időszakában már másodpercenként 220-240 köbméter körül alakul, ezért az új szivattyútelepeket a jelenleginél közel két méterrel mélyebbre tervezik. A rendkívüli aszályok azonban nemcsak a hazai, hanem a regionális energiapiacra is hatással vannak.

- emeli ki az elemzés.

Bár Magyarország vízerőművi kapacitása elhanyagolható, az importigény miatt a hazai ellátást érdemben befolyásolja, hogy a balkáni és más európai országok vízerőműveinek termelése is drasztikusan visszaesett a szárazság miatt.

A klímamodellek alapján ráadásul a jövőben arra kell számítani, hogy az Európa-szerte elhúzódó, súlyos vízhiányos időszakok gyakoribbá válnak, és akár a téli hónapokban is tartóssá válhatnak.

Címlapfotó: Jánossy Gergely, MTI/MTVA