Óriási változás a hazai albérleteknél: évek óta nem láttunk ilyet, de hamarosan jöhet a feketeleves

Idén már májusban élénkülni kezdett a bérleti piac. A korábbi években sokan kivártak a nyári felvételi időszakig, idén viszont a kisebb ármozgás miatt többen már tavasszal megkezdték a keresést. Az árak ugyanis a tavaszi hónapokban sem lódultak meg, Budapesten havi összevetésben fél százalékkal csökkentek, országosan pedig gyakorlatilag stagnáltak. Éves összevetésben országosan 5,5, Budapesten 5 százalékos volt a drágulás. Árzuhanás tehát nincs, csupán a korábbi kétszámjegyű bérletidíj-emelkedés lassult le, ami javította a bérlők alkupozícióját és választási lehetőségeit.

„A piaci fordulat mögött több tényező áll, ezek közül az egyik legfontosabb az Otthon Start Program. A korábbi bérlők egy része saját tulajdont szerzett, ami mérsékelte a bérleti keresletet és nagyobb versenyre késztette a bérbeadókat. Ezzel párhuzamosan a nettó keresetek gyorsabban emelkedtek, mint a lakbérek. Egy átlagos budapesti bérlemény díja ma a becsült nettó bér 41 százalékát viszi el, szemben a korábbi évek 44–50 százalékával. A megfizethetőség tehát javult, ami továbbra is stabil keresletet biztosít a bérlakáspiacon” - mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

Aki olcsóbb bérleményt keres, az időzítéssel és az ideális lokáció kiválasztásával csökkentheti a költségeit. Érdemes közvetlenül a felvételi ponthatárok kihirdetése után körülnézni, amikor még nagyobb a kínálat és kisebb a verseny, a szeptember eleji beköltözési csúcsot pedig célszerű elkerülni.

Az árakat elsősorban a lokáció határozza meg. Budapesten a metró-végállomásokhoz közeli külső kerületek kínálják a kedvezőbb árakat: a XIX. és XXI. kerületben 190 ezer, a X., XV., XVI., XVIII. és XX. kerületben 200–210 ezer forint a havi medián bérleti díj. A belvárosban viszont a II. és az V. kerület mediánja már 280 ezer forint. Vidéken Debrecen a legdrágább nagyváros 210 ezer forintos középértékkel, Győr és Szeged 200–200 ezer, Veszprém pedig 190 ezer forint körüli medián bérleti díjjal, miközben több egyetemvárosban ennél kedvezőbb ajánlatok is elérhetők.

A keresésnél a hirdetési portálok és a közösségi médiás csoportok mellett érdemes ingatlanszakértő segítségét is igénybe venni. A pontos piaci árak ismerete, az ellenőrzött kínálat és a szerződéskötési tapasztalat felgyorsíthatja a folyamatot, illetve védelmet jelenthet a szezonban előforduló csalásokkal - például a fizetős, hamis „címlistákkal” - szemben is. Beköltözés előtt ajánlott alaposan átolvasni a szerződést, felkészülni az egy-két havi bérleti díjnak megfelelő kaucióra, valamint tisztázni a közüzemi elszámolás módját.

Akik hosszabb távon is az adott városban terveznek maradni, érdemes a saját lakás vásárlásának lehetőségét is megvizsgálni, mivel több egyetemvárosban egy adott lakás havi hiteltörlesztője már alacsonyabb lehet a bérleti díjnál.

A nyári csúcsidőszak után a kínálat alakulása határozhatja meg az árak irányát. Bár az elmúlt időszakban bővült a választék, a befektetői lakásvásárlások visszaesése miatt a következő hónapokban kevesebb új bérlemény jelenhet meg a piacon. Ha ez bekövetkezik, néhány hónapos késéssel ismét gyorsulhat a bérletidíjak emelkedése, elsősorban a nagyobb vidéki egyetemvárosokban.

„A most kialakult, bérlőknek kedvezőbb piaci egyensúly törékeny. A következő hónapokban az lesz a fő kérdés, hogy a befektetői aktivitás csökkenése milyen mértékben szűkíti a bérlakáskínálatot. Ha kevesebb új lakás jelenik meg a piacon, az ismét gyorsabb bérletidíj-emelkedést hozhat. Tartósabb enyhülést csak a kínálat érdemi bővülése, például egy nagyobb volumenű bérlakásprogram hozhatna” - tette hozzá Szegő Péter.