Messze még a korábbi pezsgés: bár már fordult, de még nem pörög a lakáspiac

Igencsak vegyes képet fest az európai lakáspiac idei évkezdéséről az unió statisztikai szervezetének friss jelentése. Az adatot szolgáltató országok szolid többségében – az egy évvel korábbival összevetve – csökkent a tranzakciók száma. Az arányok ugyanakkor meglehetősen szélsőségesek. A visszaesés Szlovéniában 24,4%, Írországban 22,1%, Franciaországban 21,6%, Ausztriában pedig 13,9%, míg ezekkel szemben a növekedés Cipruson 42,5%, Hollandiában pedig 11,7%.

Magyarország – ahol a KSH legfrissebb közlése szerint ezen az időtávon 36 százalékos volt a bővülés – itt egyértelműen az élmezőnybe tartozik. A hazai kép különösen kedvezőnek tetszhet, ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar lakáspiac legutóbb 2021 utolsó negyedében produkált növekedést év/év alapon, így az idei első negyedév adata hosszú idő után jelezhet fordulatot.

Hosszabb távon vizsgálva az egyes uniós tagállamok piaci teljesítményét, további érdekességeket is találhatunk az Eurostat adataiban. Cipruson, ahonnan csak 2022 elejétől közölnek adatot, úgy száguld a piac, hogy azóta (három negyedév kivételével) mindig 30 százalék fölötti volt, de még a leggyengébb időszakban is meghaladta a 6 százalékot az éves növekedés.

Ezzel szemben Ausztriában 11, Franciaországban 10, Szlovéniában 8 negyedéve töretlen a visszaesés. 2024 első negyedéve nem csak a magyar piacon ígért trendfordulót: Luxemburgban és Hollandiában is most regisztráltak először piacbővülést 10 negyedéves visszaesés után. Írország viszont ellentétes irányba halad: 11 negyedéves töretlen növekedés után jött két negyedévnyi apró megtorpanás, majd idén január-márciusban a húsz százalékot meghaladó erős visszaesés.

A hazai fordulat érzetét 2024 január-márciusának eredményeit a megelőző negyedévével párba állítva is alátámasztják az adatok. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a KSH hasonló feldolgozottságú negyedéves adatait összevetve Magyarországon nagyjából 15 százalékos forgalomnövekedés látszik. Az Eurostat adatai szerint Cipruson (9,4%) és Luxemburgban (8,6%) regisztráltak még bővülést, míg az adatot szolgáltató uniós államok többségére a forgalom csökkenés volt jellemző.

Valkó Dávid hozzáteszi azt is, hogy ilyen látványosnak csak egy igen gyenge bázishoz viszonyítva mutatkozik a magyar bővülés. Azaz, az elemző szerint bár európai összevetésben hízelgő a statisztikánk, és hosszú idő után jól látható a növekedés is, de távol vagyunk még a korábbi években megszokott piaci pezsgéstől.

A hazai év eleji forgalombővülés reális értékeléséhez egy piaci sajátosság is hozzá tartozik. Az Eurostat adatai szerint a magyar piac dinamikája az év elején rendre erősebb, mint a megelőző év utolsó három hónapjában. Ez az aktuális trendtől szinte függetlenül megmutatkozik, és igen gyakran magyarázza a különféle lakástámogatások legtöbbször évkezdeti bevezetése.

Utoljára 2013 nyitó negyedéve volt gyengébb forgalomváltozásban, mint az előző év zárása. Ezzel szemben az adatot szolgáltató legtöbb országban fordított a helyzet: általában év végén pezseg a lakáspiac, majd a következő esztendő elején visszaesnek az adatok. Például Belgiumban, Írországban, Spanyolországban és Franciaországban legalább 2011-12 fordulója óta minden évben tetten érhető volt ez a jelenség.