Decemberben látványosan, 16 százalékkal visszaesett az eladó lakások iránti kereslet
2024 az eddiginél is kisebb lakásépítési és felújítási aktivitást hoz majd, viszont már határozottan látszanak a kilábalás jelei a szektorban, mondta el Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, a Piramis Építőház Kft. tulajdonos ügyvezetője és a Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a HelloVidéknek. Az alacsonyabb alapanyagköltségek, illetve a kedvezőbb hitelpiaci helyzet a lakásépítések és -felújítások fellendüléséhez vezethet hosszú távon, a kérdés csak annyi, hogy már idén, vagy csak 2025-től fogja ezt érezni a magyar ipar.
A szakértő szerint az építőiparra élénkítően hathatnak az olyan kormányzati támogatások is, mint a legutóbb bevezetett CSOK Plusz, hatása már a jövő év második felétől felpörgést eredményezhet, ennek következtében magasabb anyag- és munkadíjakat hoz. A szakértő szerint viszont szükség lenne más támogatásokra is, amelyek élénkítő hatással lehetnek a szektorra.
Szükség lenne egy olyan támogatási formára, ami nemcsak a kisgyerekeseket, vagy gyereket vállalókat éri el, hanem más társadalmi csoportok fantáziáját is beindítja. Ilyen lehet az az új energiahatékonysági állami támogatás, amelynek kidolgozása a hírek szerint folyamatban van. Az Évosz és az Újház is végzett kutatásokat e tárgyban, és mindkét felmérés azt mutatta, hogy nagy igény lenne egy ilyen impulzusra. Mi úgy véljük, hogy egy új támogatási formának elsősorban a családi házak termikus burkának kialakítására, azaz a lakások és családi házak hőszigetelésére – ideértve a homlokzat, a födém szigetelést, valamint a nyílászárók cseréjére – kellene fókuszálnia
- mondta el a lapnak Juhász Attila, hozzátéve: "Egy ilyen program – akár vissza nem térítendő támogatással, akár kedvezményes hitellehetőséggel valósul meg – nagymértékben hozzájárulna a magyar épületállomány zöldítéséhez, nem utolsó sorban az országban található több százezer Kádár-kocka felújításával."
Erre kevés otthontulaj számított: komoly változás jön 2026-tól, fájdalmas rezsiárakat hozhat magával
A szakértők szerint a karbonvám bevezetése több mint 60%-kal csökkentheti Ukrajna EU-ba irányuló áramexportját.








