Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék

A minap érkezett a hír, hogy a XIV. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon az „Év kiváló magyar méze” a gyékényesi Pálfy-Oszkó Méhészet nyári virágméze lett. Ennek apropóján beszélgetett a HelloVidék a Dél-Somogyban élő termelővel, Pálfy Dániellel. A lap töbek között arra volt kíváncsi, hogy milyen évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, vagy hogy mennyivel drágulhat 2024-ben a méz.

1988 óta foglalkozom méhészkedéssel, Dél-Somogyban, Gyékényes határában egy tanyán élünk. Egy állandó telephelyünk van, gyakorlatilag mi együtt élünk a méhekkel, nem vándorlunk. Kilépünk a házból, az ajtóból már a méhészetet látjuk, így állandó napi kapcsolatban lehetünk velük, aminek számos előnye van.

- árulta el a szakember a lapnak. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyik napról a másikra tűnhet el a magyar méz a boltok polcairól: óriási a baj, muszáj lépni

A termelési ár feléért veszik át a mézet, a méhészek kétharmada feladhatja, ráadásul az ágazat leépülésével a beporzók száma is drasztikusan csökken.

Pálfy Dániel a HelloVidéknek azt is elmondta, jellemzően százötven-kétszáz méhcsaláddal foglalkoznak. Ez egy közepes méhészetnek számít Magyarországon. Léteznek ennél kisebb állományok, de azért akadnak olyanok, akik tízezer család alatt meg sem állnak. Hogy ők nem vándorolnak a méhekkel, annak a méhész szerint sok oka van: fizikailag nagyon megterhelő a vándorlás, sok időt, energiát és pénzt emészt fel. Másrészt az állandó telephelyen is sok minden megterem, elég gazdag a terület. "Ezen túl azokat a mézeket, amiket vándorlás hiányában nem tudunk előállítani, másként próbáljuk pótolni. Például úgy, hogy a fő termékünk a lépesméz, amihez kifejezetten előnyös, hogy nem vándoltatjuk a családokat" - mondta a szakember.

Kíváncsi vagy, hogy mi a titka a Pálfy-Oszkó Méhészetnek, amitől nem olvad be a Magyarországon tevékenykedő sok ezer méhész közé? Vagy arra, hogy milyen évet zárt a méztermelő ágazat idén? Akkor olvasd el a HelloVidék cikkét!