Perceken belül indul az éhezők viadala: diákok ezrei rohamozzák meg a drága albérletpiacot

Minden évben meglódítja az albérletpiacot a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, amikor eldől, hogy a több tízezer diák melyik városban és melyik egyetemen folytathatja felsőfokú tanulmányait. A kollégiumi férőhelyek korlátozott száma miatt azonban azok a diákok, akik nem a jelenlegi lakhelyükön kezdik meg egyetemi vagy főiskolai éveiket, albérletekbe kényszerülnek. A gyakorlat szerint jellemzően többen bérelnek egy ingatlant, amely egy (vagy több) évre lesz a hallgatók életének színtere. Az Otthon Centrum (OC) városokra lebontva átlagolta a jelenleg mértékadó bérleti díjakat.

Budapesten a téglalakások havi bérleti díja az év első hat hónapjában kötött szerződések alapján 236 ezer forint, ami 14 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag. A legnagyobb vidéki városokban 165 ezer forint a bérlemények középértéke, ami már jelentősen, 22 százalékkal magasabb a tavalyi év hasonló időszakánál.

A vidéki városokban idén is meghaladta a drágulás mértéke a budapestit, ráadásul jelentős mértékben, még ha ebben az összetételhatásnak is szerepe van

–kommentálta a legfrissebb adatokat az Otthon Centrum elemzési vezetője.

EZ IS ÉRDEKELHET

A felvételi ponthatárok küszöbén brutális az albérlet-drágulás: 240 ezer egy átlagos lakás a fővárosban

Folytatódott az átlagos lakbérek emelkedése júniusban: országosan 2,1 százalékkal, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest

Soóki-Tóth Gábor elmondta, az idei bérbeadások alapján a fővárosban az egyetemisták által leginkább kedvelt kerületek közül a IX. kerületben 230 ezer, a XI. kerületben 240 ezer, míg a VIII. kerületben 200 ezer forintért találhatnak bérelhető ingatlanokat a hallgatók. Ennél jóval több lakbérrel kell számolnia annak, aki a II. kerületben (341 ezer forint), a VI. kerületben (317 ezer) vagy az V. kerületben (305 ezer forint) szeretne egyetemi évei alatt élni. A többi budai és belvárosi kerületben döntően 200-250 ezer forint körül alakul az átlagos havi bérleti díj. A III. kerületben 240 ezer, a XIII. kerületben 230 ezer, a VII. kerületben 195 ezer forint az átlagérték, míg a külső pesti kerületekben már 170 ezer forint az irányadó. A legtöbb városrészben nőtt a bérleti díj (jellemzően 5-20 százalék között), azonban a III. és a VII. kerületben, valamint a külső pesti kerületek többségében nem volt számottevő változás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jókora felfordulás jön a hazai lakáspiacon: ráfázhat, aki lakást bérel 2023-ban

Vajon a fővárosban, illetve a nagyobb egyetemi városokban mi a helyzet az albérlet és az ingatlan árakkal, azaz bérelni vagy vásárolni éri-e meg jobban.

A bérleti díjak alakulását az elhelyezkedés mellett az ingatlan mérete is jelentősen befolyásolja. A fővárosban az egyszobás lakások átlagos havi bérleti díja 147 ezer forint, míg a kétszobásokért már 215 ezer, a háromszobásokért 300 ezer forintot is elkérnek. A szakember elmondta, minél nagyobb a budapesti bérlakás, annál jelentősebb a területi árdifferencia. Az egyszobás lakások között a fővárosban még nincs számottevő különbség. A belvárosban és Budán 150 ezer, míg a külső kerületekben 130 ezer forint azátlagos havi bérleti díj. A kétszobás lakások esetében már érdemes megfontolni a diákoknak, hogy a belvárosban 230 ezer, illetve Budán 220 ezer forintért bérelnek lakást vagy a külső pesti kerületekben a 165 ezer forintos bérleti díj mellett döntenek inkább.

A háromszobás lakásoknál még jelentősebb az eltérés: Budán és a belvárosban 315 ezer, míg a külső pesti kerületekben 210 ezer forintos díjjal kell számolni. A vidéki megyei jogú városok között Székesfehérvár a legdrágább, ahol a havi átlagos bérleti díj 210 ezer forint. Ezzel szemben Győrben és Pécsett már 170 ezer forintért lehet bérelni.

Ugyanakkor Szegeden, Miskolcon és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kérnek a tulajdonosok egy hónapra. Az említett városokban az egyszobás lakásokért 100 ezer,a kétszobásokért 145 ezer, a háromszobásokért átlagosan 215 ezer forintot kell fizetnie a bérlőnek egy hónapra. Budapesten és vidéken egyaránt a panellakás a legolcsóbb bérlemény. Általános érvényű szabály, hogy minél nagyobb a lakás, annál kedvezőbb azárfekvés. A budapesti belvárosban 176 ezer, Budán 162 ezer, a külső pesti kerületekben 148 ezer, míg a megyeszékhelyeken –a település mérettől függően –110-120 ezer forintos sávban mozog a házgyári lakások átlagára. A garzonlakások esetében ugyan a panel csak alig valamivel olcsóbb a téglalakásnál, de a két-és különösen a háromszobás ingatlanoknál már kedvezőbb bérleti díjjal számolhat a bérlő. A kétszobás lakásoknál 20-30 ezer, míg a háromszobásoknál akár 50-80 ezer forint is lehet az árelőny.