Szabályosan kiürül az ország keleti fele: tömegek menekülnek ezekről a településekről

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss belföldi vándorlási statisztikái szerint 584 550 vándorlás történt Magyarországon 2022-ben, ebből 297 750 csak ideiglenes volt, 286 800 állandó vándorlás. Vármegyén belül 264 800 vándorlás történt. A megelőző évek adataival összevetve 2021-hez képest csökkent, 2020-hoz képest emelkedett a belföldi vándorlások száma. Ha pedig a járvány megelőző évek adatait nézzük, azokhoz képest mindenképp élénkebb volt a belső migráció az országban.

A belső vándorlás már 2016-tól jelentős növekedést mutatott, 2020-ban történt visszaesés, melyet feltehetően elsősorban a koronavírus világjárvány idézhetett elő. A csökkenés azonban nem volt drasztikus mértékű, 2021-ben pedig már ismét kiugró volt. Így nem is csoda, hogy 2022-ben valamivel kisebb volt a vándorlások száma:

A belső vándorlásban az az igazán érdekes, hogy honnan hová települ át a lakosság. 2011 és 2016 között jellemzően a községekből, városokból a fővárosba áramlott a lakosság. Azt megelőzően, 2007 és 2010 között pedig a községekből városokba és Budapestre költözött a lakosság. Az ezt megelőző időszakra a községek népességnövekedése volt jellemző. Ez a trend tért vissza 2016-ban, mikor Budapestről elvándorlás kezdődött meg - ez 2020-ra már 16 ezernél is több elvándorlást eredményezett. Ebben is bizonyára szerepet játszott a karanténhatás, amelyet a pandémia váltott ki:

Az elvándorlás némiképp csökkent 2021-ben és 2022-ben, de még mindig magasnak mondható a járvány előtti évekhez mérten. Eközben nemcsak Budapest vesztett népszerűségéből, hanem az utóbbi években a városok is kezdenek kiürülni - rengetegen költöznek agglomerációba, ez nem egyedül a főváros körül jellemző.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek ezekre a vidéki településekre a pestiek: itt a 2023-as toplista

Mutatjuk, hogy melyek voltak az elmúlt egy, illetve öt év során azok a települések, melyeknek leginkább nőtt a lakosságszáma, melyik falvak a vidéki Magyarország slágertelepülései.

Volt-nincs vármegye

Általánosságban látható, hogy amíg Budapestről inkább elvándorolnak, Pest megyébe inkább odavándorolnak. Így a Közép-Magyarország régió még mindig kiugróan vonzónak mondható. A Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régióba is inkább az odavándorlás jellemző, Dél-Dunántúlon viszont inkább az elvándorlás. Összességében a Dunántúl mérlege még mindig inkább pozitív. Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld viszont inkább negatívan teljesít. Legtöbben az észak-alföldi régiót hagyták el 2022-ben:

Megyei szinten Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér teljesít a legjobban, a legtöbb lakos pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar területéről költözött el az állandó és ideiglenes vándorlást együtt számítva. Érdekes, hogy Éppen utóbbi három megyében, illetve Pest megyében volt a legnagyobb a megyén belüli vándorlás is.

Nem meglepő a fentiek alapján, hogy a vándorlási különbözet is Pest vármegyében a legkedvezőbb, Budapesten negatív, de a borsodi, szabolcsi, hajdú-bihari vagy békési elvándolással még a főváros sem tudja felvenni a versenyt:

A bevándolró külföldiek esetében még mindig Budapest a favorit, viszont Vas és Komárom-Esztergom is kiemelkedő célpont. Nem a Balaton környékét lepi tehát el a legtöbb Magyarországra költöző külföldi, hanem inkább a munkalehetőségek, illetve a határhoz közeli lokáció lehet a fő mozgatórugó abban, hová költöznek sokan.

A legtöbb bevándorlás hazánkba Európából történik, tavaly hozzávetőleg 32 500-an érkeztek, 11 100 esetben EU-tagállamból, 14 950-ben pedig Ukrajnából. Azt gondolhatnánk, hogy a háború miatt vándoroltak ennyien be ide Ukrajnából, erre azonban rácáfol a 2021-es statisztika, amikor több mint 15 ezren is jöttek. Ázsiából 18 550 beköltözés történt, 1650 esetben Kínából, 2150 esetben Vietnámból. Az amerikai kontinensről legtöbben az USA-ból érkeznek, míg Afrikából Nigériából.