Beléptünk a válság előszobájába? Egyre kevesebben építkeznek itthon

Az év eleji élénkülés után március közepétől ismét lassulni kezdett a lakáspiaci kereslet.

A húsvéti szent háromnapon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

Ötszörösére nőtt a könnyűszerkezetes családi házak aránya az új építéseken belül: míg 2021-ben még 3% körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20%-ot.

A magyar háztartások jelentős része még nem rendelkezik napelemes vagy energiatároló rendszerrel.

A bolondok napja eredete, mint sok más ünnepünk, az ókori Saturnalia ünnepig is visszanyúlhat - a rómaiak féktelen vidámsággal megült ünnepén úr és szolga szerepet...

A CO₂-kibocsátás szinte megfeleződött, de nem az új építések miatt, a felújított lakások húzzák most a piacot.

Hogy melyik a legdrágább város a magyar ingatlanpiacon, az folyamatosan változik, de a jelentősebb átrendeződések inkább hosszabb idő alatt, fokozatosan mennek végbe.

Bár Budapest lakossága az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent, a helyiek és a döntéshozók gyakran mégis úgy érzik, hogy a főváros megtelt.

A budapesti lakhatási válság enyhítésére a főváros elindította a „Megbízható Szobabérlet" programot.

Egyre többen fordulnak el a városi életformától, de kevesen lépnek olyan messzire, mint az a magyar férfi, aki teljesen egyedül, a természetben rendezkedett be.

Ahogy közeledik a viharszezon, egyre több háztulajdonos szembesül azzal, hogy a kertben álló fák valójában komoly kockázatot jelenthetnek.

Kenőpénzért cserébe, soron kívül végezte el a boncolásokat két Pest vármegyei boncmester. Az illegális üzlettel mintegy 5,5 millió forintot zsebeltek be.