Ők a válság nagy vesztesei: most tényleg nehéz anyagi helyzetbe kerültek

A koronavírus-járvány hatásai eltérően érintik az egyes korcsoportokat. Ahogy arra a háztartások általános pénzügyi helyzetét mutató Intrum-GKI Fizetőképességi Index (IFI) rámutatott, az utolsó negyedéves időszakban, az év átlagához képest enyhén romlott a háztartások fizetőkékpessége Magyarországon. Az index 2020-as átlaga 39 pont volt, ennél kicsivel alacsonyabb a negyedik negyedéves 36,1 pontos érték.

Ugyanakkor a járvány első hullámához képest jelentős javulás látszik, hiszen áprilisban 20 pont alá esett a jövedelmek, a hitelállomány és a konjunktúraindex alapján számított mutató. Az, hogy a második hullám gazdasági hatása kevésbé volt drasztikus, részben a gazdaságvédelmi intézkedéseknek, részben a vállalatoknak az új helyzethez való alkalmazkodásának köszönhető. Az Intrum európai fogyasztói fizetői felmérése (ECPR) közelebbről mutatja, hogyan változtak a háztartások és a fogyasztók kiadásai, bevételei, fizetési szokásai. 

Magyarországon a megkérdezettek kicsit több, mint fele arról számolt be, hogy a járvány óta kevesebb pénzt tud félretenni mint korábban. Azoknak az aránya azonban, akik elmondásuk szerint váratlan vészhelyzet esetén kevesebb, mint egy hónapra elegendő megtakarítással számolhatnak, csak minimálisan, egy százalékkal nőtt tavalyhoz képest, 36-ról 37 százalékra.

Az átlaghoz képest ugyanakkor jóval többen kerültek nehéz anyagi helyzetbe a legfiatalabbak közül: a 18-21 éves korosztályban 9 százalékponttal, 33-ről 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek egy hónapnyi megtakarítással. A 22 és 37 év közötti korosztályban nem változott ez az arány, a 38-44 évesek között 5 százalékponttal növekedett, a 45 és 65 év közti korosztályokban pedig még csökkent is. A nyugdíjaskorúak között azonban már jelentősen, 9 százalékponttal nőtt a biztonságos tartalkékal nem rendelkezők aránya.

A nyugdíjasok és az infláció

 - mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. "Előbbi a fiatalokat sújtja leginkább, hiszen nehéz helyzetbe került a munkáltatók hamarabb válnak meg a pályakezdőktől, mint a már tapasztalt alkalmazottaktól. Ugyanez a probléma érinti a nyugdíjasokat is, akiknek jelentős része munkával is kiegészíti a jövedelmét, de őket idén kiemelten érinti az infláció is, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek drágulása miatt. A problémát tetézte, hogy idén elmaradt a nyugdíjprémium" - mondta. Hozzátette viszont, az idei szokásos inflációkövető nyugdíjemelés, a tavalyi prémium várható pótlása és a februárban érkezett tizenharmadik első részlete idén részben korrigálja a válság hatásait az idősekre nézve. "Az év második felében a gazdaság újraindulására számítunk, ami miatt újra erősödhet az infláció. Ez, valamilyen rendkívüli segítség hiányában ismét hátrányosan érintheti az alacsony jövedelmű nyugdíjasokat."

Nagy különbségek a fiatalok között

Nem meglepő módon minden korosztály igyekszik a jövedelme nagyobb részét félre tenni, vagy plusz bevételi források után nézni Magyarországon. Azok közül, akiknek a jövedelme csökkent az elmúlt évben, a legtöbben (63 százalék) a nem létfontosságú kiadásait igyekeznek csökkenteni. Szintén sokan, a válaszadók több mint negyede keresett új, részmunkaidős állást. Különösen a 22 év alatti fiatalok körében volt jellemző a plusz munka vállalása, és érdekes módon a nyugdíjaskorúak is az átlag felett (27 százaléknyian) kerestek állást. Deszpot Károly hozzátette: 

Azok a fiatalok, akik növelni tudták a megtakarításaikat, a legnagyobbrészt ezt a korábbinál óvatosabb gazdálkodással érték el, de viszonylag sokan vannak azok is, akik például plusz munka vállalása miatt többet keresnek, mint tavaly: az érintett 18-21 évesek 17 és a 22-37 évesek 29 százaléka.