Egyre több magyar fiatal marad a szülők nyakán: ezért nem költöznek

A "gyernőtt"-jelenség egész Európát érinti: az egyik legátfogóbb, 28 országra kiterjedő felmérés szerint a még mindig a szüleikkel élő 18 és 30 év közötti fiatalok aránya 2011-re 48 százalékra nőtt (36,7 millió ember). Az, hogy a fiatal európai felnőttek közel fele él a szüleivel, a gazdasági válsággal párhuzamosan megnövekedett munkanélküliséggel, illetve az ehhez kapcsolható anyagi nehézségekkel is összefügg, de vannak, akik egyszerűen félnek önállósodni, feladni a kényelmet.

Gyermekjövő: hosszúra nyúlt gyerekkor helyett

Magyarországon is láthatóan kitolódott az önálló élet megkezdésének átlagéletkora: a KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint a 20 és 39 év közöttiek közel harmada (31 százalék) lakik a szüleivel , az Eurostat információi alapján pedig a hazai fiatalok átlagosan 28,7 éves korukban hagyják el a szülői házat.

Összehasonlításképpen ez jóval magasabb, mint a skandináv (20-22 év) és nyugat-európai országokban (24 év), viszont alacsonyabb, mint néhány kelet- és dél-európai országban (29-31 év). A KSH adatai azt mutatják, hogy Európában a legkevesebb 20-39 éves Dániában él a szüleivel (7,6 százalék), míg a legtöbb Szlovákiában (50,5 százalék). A TÁRKI elemzése szerint 2008 és 2012 között 56-ról 66 százalékra nőtt az otthon élő 18-34 évesek aránya Magyarországon.

Ami a nemeket illeti, a magyar férfiak átlagosan 30, míg a nők 27 évesen repülnek ki: ebben az is közrejátszik, hogy a lányok általában fiatalabb korukban házasodnak.

A Generali egyik felmérése szerint a legfontosabb megtakarítási célok közt szerepel a gyermekeink továbbtanulásának biztosítása és az otthonteremtésük segítése. Az időben elkezdett megtakarítással könnyebben vehetik az akadályokat - nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is. Ha például gyermekünk 2 éves korától kezdve havonta félreteszünk 15 ezer forintot, 20 éves korára akár már 4 millió forinttal támogathatjuk otthonteremtését.