Életveszély: pult alól árulják a vidéki ABC-k a hamis gázpalackot

Bár a palackos gázellátás a városokban élők számára csupán emlékként jelenik meg, valójában a piacon még mindig meghatározó mennyiségű gázpalackkal lehet találkozni. A 80-as évek eladásaihoz képest arányuk ma már csupán 20 százalék, de ez még mindig 68 000 tonna gázt és 40 milliárdos bevételt jelent a szektornak.

Az üzleti lehetőséget azonban egyre többen felismerték, és napjainkra vidéken az illegális kereskedelem egyre jobban elterjedt. Mindez nem csak az államot és a piaci szereplőket érinti hátrányosan, de komoly veszélyforrást is jelent. Az ellenőrizetlen palackok miatt nem múlik el úgy fűtési szezon, hogy a hibás palackok ne követelnének emberéletet, és ne tennének házakat lakhatatlanná, családokat földönfutóvá.

Forgalmazás és telephely

A jelenlegi szabályok eléggé szigorúan meghatározzák, hogy kik azok, akik gázpalackot forgalmazhatnak. Ennek egyik oka, hogy a gáz jövedéki termék, a szabályok szigorúságát mindazonáltal sokkal jobban indokolják a gáz biztonsági előírásai. Havonta hallani rosszul bekötött, vagy hibás palackok felrobbanásáról, nyitva felejtett gázcsapokról, vagy rossz minőségű gázról. Mindezek ellenére azonban a szabálytalanságok mintha csak sokasodnának.

A hatályos előírások szerint pébégáz palackot jelenleg csupán engedélyezett töltőüzemekben szabad tölteni, és legálisan cseretelepeken lehet gázpalackokhoz jutni. A töltőtelep létesítését a területileg illetékes bányakapitányságnak kell bejelenteni, amely az eljárás során más társhatóságokat is bevon, és ellenőrzi, hogy a telep a szabályoknak megfelel-e. A szabályozás annyira szigorú, hogy több hatóság engedélye is szükséges. A forgalmazót a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál nyilvántartásba veszik, a NAV jövedéki, adóraktári engedélyt ad, míg az OKF engedélyezi számára a veszélyes anyagok tárolását, kezelését. A hatóságok az engedéllyel rendelkezők adatait közzé is teszik. A gázforgalmazók záró fóliával látnak el minden palack szelepet, amely igazolja, hogy a termék legális forrásból származik.

KATTINTS! Te is fával fűtesz? Komoly bírságot kaphatsz, ha...

A palackok értékesítése többnyire a forgalmazókkal szerződéses kapcsolatban álló viszonteladókon, ügynökökön keresztül történik. A cseretelepek legális működéséhez ugyancsak szükség van engedélyre. Ezzel biztosított és egyben ellenőrizhetővé válik, hogy a palackok a lehető legkisebb veszélyt jelentsék a lakosságra, felhasználókra, illetve így lényegében bárki leellenőrizheti, hogy a kereskedő, akitől vásárol, valóban legális forrásból és engedélyek birtokában árulja-e a palackokat.

Mi újság vidéken?

A gyakorlat azonban mégis mást mutat. Nem kell messzire menni ahhoz vidéken, hogy akár egy ABC pultja alól, vagy a ház előtt megálló "csilingelő" autóról előkerüljön pár palack. Ugyan ez nem jelenti rögtön, hogy a palack illegális forrásból származna, a kereskedő lehet, hogy szabályosan jutott hozzá. De azt, hogy a palackot - miután elhagyta a telepet - szabályosan tárolták-e, leejtették-e, vagy bármilyen egyéb sérülés történt-e vele, már senki sem szavatolja.

Míg az engedéllyel rendelkező telepet bármilyen baleset esetén selejtezési kötelezettség terheli, a kisboltban akár évekig is elfeküdhet egy palack a raktárban, nem megfelelő környezetben. A statisztikák szerint jelenleg így is közel 3 millió visszaváltatlan, elfekvő, felesleges palack található, ami komoly veszélyforrás a háztartásokban, annak ellenére, hogy 2010-óta a cseretelepek kötelesek visszavenni azokat. Fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy a kereskedelmi törvény szerint

Nem éri meg a párszáz forintos spórolás

Bár a gázpalackok ára az utóbbi években ‒ a rezsicsökkentésnek is köszönhetően ‒ alig emelkedett, az illegális kereskedelem mégsem szorult vissza. A sokszor csak párszáz forinttal olcsóbb gázpalackokkal azonban mégsem spórolnak igazán a vevők. Ezek a "fekete" palackok rendszeresen rosszabb minőségű gázt tartalmaznak, a gáz hamarabb kiürül, vagy ki sem jön belőlük, sokszor a fűtőértéke is alacsonyabb. Nem egyszer kárt tesznek a rájuk csatlakoztatott berendezésekben, a fúvókákban szennyeződés rakódik le.

Abban sem lehet biztos a vevő, hogy egyáltalán PB és nem másfajta robbanásveszélyes gázt tartalmaz a palack, vagy az nincs-e túltöltve. Ezeknek a problémáknak különösen kitettek azok a területek, ahol a háztartási földgázhálózat fejletlensége miatt ma is sok helyen palackkal fűtenek. A palackkal ugyan a fűtési költségek kordában tarthatók, de nem érdemes megspórolni azt a sokszor csak száz forintot, amivel a biztonságtechnikailag megfelelő telepről származó gáz többe kerülhet.

Elég csak az idei zuglói balesetre gondolni, ahol a gázrobbanás során egy kétéves kisgyermek életveszélyes állapotban, 8 ember súlyos sérülésekkel került kórházba, a gázrobbanás során pedig a társasház 5 lakása lakhatatlanná vált. A detonáció az illegális gázpalack cseréjekor történt.

A "gázspirál" betesz a legális kereskedőknek is

A vevőknek okozott károktól a kereskedők is szenvednek. Mivel a lakosság egy része inkább illegálisan vásárol, a legálisan működő telepek bevétele folyamatosan csökken. Mindezek mellett a telepekre vonatkozó biztonsági előírások csak nőnek: 2010 óta már minden cseretelep köteles a fogyasztók használaton kívül palackjait ártalmatlanítani, 2014-től pedig egy rendelet már Gázpalack Biztonsági Szabályzatot is felállít a forgalmazóknak.

A feketekereskedelem és a hibás palackok terjedése nem csak az államnak okoz komoly bevételkiesést, hanem az ellenőrzött telepeknek is. Minél kevesebb a legális újratöltés, annál kevesebb pénz van a telepek fenntartására. Minél kevesebb a telep, annál kevesebb munkaerőre van szükség. Mindez egy végtelen spirált eredményez, hisz a kevesebb cseretelep csak tovább növeli az illegális beszerzést, mivel így már az is rákényszerül, akinek a környezetében bezártak a cseretelepek. Az előforduló balesetek számát mindez csak tovább növeli.

Ugyan a palackokra vonatkozó szabályozás egyre szigorodik, illetve már a palackok illegális forgalmazása és felhasználása is büntetőtörvénykönyvbe ütköző magatartás, valójában mintha hiányozna az akarat a szabályok betartásához és betartatásához.

Országos méretű razziája utoljára 2011-ben került sor, ahol a hatóságok összesen 130 439 gázpalackot vizsgáltak meg. Ebből 313 volt szabálytalan, ahol 22-nél túltöltést, 64-nél pedig utótöltést állapítottak meg.

Míg a NAV, OKF és a fogyasztóvédelem folyamatosan ellenőrzéseket tart mindenhol, addig a biztonsági szempontból kiemelten fontos gázpalackok mindig kimaradnak a szórásból. A balesetek számának csökkenése, illetve az adóbevételek növekedése addig azonban nem várható, amíg a hatóságok és az állami akarat nem tesz valamit a visszaélések visszaszorításáért.