Egri tragédia: így előzhették volna meg a sportoló halálát

Ismét áldozatot követelt a láthatatlan gyilkos. Tizenhárom éves korában Egerben elhunyt Kun Zita, az egyik legreményteljesebb magyar atléta. A fiatal sportolónak távolugrásban 560 centiméter volt a legjobbja.

Petrovai József, az Egri Városi Sportiskola edzője az MTI-nek szerdán elmondta, az orvosok hiába küzdöttek a kómába esett kislány életéért. A sokszoros utánpótlás magyar bajnok, több európai viadalon győztes sportoló vasárnap lakásában zuhanyzás közben szenvedett szén-monoxid-mérgezést.

Halálos áldozatok, szigorodó intézkedések

Bár a mostani eset körülményeinek leírásából arra lehet következtetni, hogy a fiatal sportoló vélhetően a gázbojler meghibásodása miatt szenvedett halálos mérgezést, azonban a hazai esetek túlnyomó többsége a fűtési szezonnal hozható összefüggésbe. Bár hivatalos adatgyűjtés nincs Magyarországon, az elmúlt évben átalakult a katasztrófavédelmi adatgyűjtés rendszere, amelynek köszönhetően mégis egyértelműen kimutathatóak a szén-monoxiddal összefüggő káresetek. Ezek szerint tavaly 249 mérgezésből 14 bizonyult végzetesnek; idén pedig a legutóbbi adatok szerint 292 esetben riasztották szén-monoxid miatt a katasztrófavédelem tűzoltó egységeit. 2013-ban, az egri tragédiával 5-re növekedett a halálos áldozatok száma (3 felnőtt és 2 gyermek).

Mint ismert, a szén-monoxid égési folyamatok terméke, ami viszonylag kevés oxigén jelenlétében keletkezik. Jelen van a kipufogógázban, a cigarettafüstben is. Mivel színtelen, és - bármilyen töménységben - szagtalan, gyakorlatilag lehetetlen észrevenni. A levegőben, amellyel robbanó elegyet alkot, gyorsan kialakul mérgezést előidéző koncentrációja. Élettani hatása révén igen veszélyes méreg, mert megköti a vérben lévő hemoglobint, valamint idegrendszeri tüneteket okoz. Emiatt e vasat tartalmazó fehérje elveszti a képességét az oxigén felvételére és a szén-dioxid leadására. A szén-monoxidot beszívó ember már rövid idejű belégzése, enyhébb mérgezés esetén zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést érez. Hosszabb belégzésekor tudat-vesztés, halál következhet be.

A balesetek okaként leggyakrabban a fűtési rendszerek szabálytalan bővítése, a levegő elszívók szabálytalan (gyakran utólagos) beépítése, a rendszeres karbantartás hiánya és a nyílászárók cseréje, átalakítása szerepelt. Utóbbi azért szerepelhet okként, mert a fokozott légzárású, vagyis a levegő mozgását teljesen megakadályozó nyílászárók a helyiségekbe a fűtés működéséhez elengedhetetlenül szükséges levegő mennyiséget sem engedik be. Így az elégtelen égés során keletkező szén-monoxiddal telített füstgázok visszaáramolhatnak a lakótérbe a kéményből. Másrészt előfordult, hogy például a fürdőszoba ajtaján lévő szellőző nyílást eltömítették, és emiatt alakulhatott ki a mérgezést előidéző helyzet. A levegő elszívók nem kellően megfontolt beépítése, kéménydugulás, a meghibásodott vagy rossz állapotú fűtőberendezés, szabálytalan gáztűzhelyhasználat, szerelési hiba vagy szabálytalan szerelés ugyancsak okozott már balesetet - függetlenül a beépített készülékek típusától.

A rengeteg baleset a törvényhozókat is szigorításra sarkallta. A 2012/8. Miniszteri Rendelet szerint a meglévő gázkészülékeket és csatlakozó vezetékeket legkésőbb 2016 végéig kell átvizsgálnia szakembernek, azután pedig ötévente, a vezetékeknél pedig tízévente írják elő a vizsgálatot kötelezően. Ezek szerint a 1981-nél régebben működő készülékeket már legkésőbb jövő év végéig meg kell nézetni, az 1993 előttieket 2014 év végéig, a 2003 előttieket 2015 végéig, az ennél fiatalabb készülékek esetében áll a már említett 2016 év végi határidő. (A rendelet melléklete szerint a vizsgálatokat legalább gázvezeték- és gázkészülék-szerelő mestervizsgával, és gázipari műszaki biztonsági felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti el.)

Olcsó húsnak híg a leve

Egy a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap megbízásából készült felmérés szerint (11 fajta riasztót vizsgáltak laboratóriumban) hiába szereltek fel már többszázezer magyar lakásban szén-monoxid riasztót, tízből nyolc lakásban hamis biztonságérzetben élnek a lakók. Megfelelő biztonságot ugyanis többnyire csak a 10 ezer forintnál drágább készülékek nyújtanak (a felmérés szerint 3-20 ezer forint között mozog a készülékek ára), a magyar lakosság viszont többnyire az ennél olcsóbb készülékeket keresi. Ezek viszont kevésbé megbízhatók, csak ritkán jelzik időben a szén-monoxidot. A riasztásnak akkor kell bekövetkeznie, amikor még nem károsodik a lakásban lévők egészsége, a riasztási idő a szén-monoxid koncentrációjától függ. Például az olyan koncentrációnál, amikor 1-2 órán belül homloktáji fejfájás alakul ki, és 3 órán túl életveszélyes a szén-monoxid, a riasztási idő 3 perc.

A problémára további megoldást jelent, hogy december eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok. Ráadásul azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük. Ugyanez igaz egyébként a legtöbb közintézményre (óvoda, iskola, stb.) is.