A közműszámla lehet a jövő ingyenhitelének fedezete

Mint ismert január elsejétől 10 százalékkal csökkent a lakossági gáz-, villamosenergia-, illetve távhő ára Magyarországon. De lapértesülések szerint ez csupán a kezdet! Idén két lépcsőben, további 10-10 százalékkal csökkentené a kormány a szolgáltatások árát a lakossági szegmensben. Ugyanakkor az alacsony ár pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönöz. Alapvető közgazdaságtani fogalom ugyanis, hogy az alacsony ár ösztönzően hat a fogyasztásra. Az alacsonyabb ár az adott jószág nagyobb mennyiségű fogyasztására ösztönöz, míg a magasabb ár attól visszatart (vagy több pénz szerzésére késztet - a szerk.). Az adott helyzetre vetítve tehát egyértelmű, hogy a már érvényben lévő, illetve a további rezsiköltség-csökkentések nem nyújthatnak hatékony választ az egyre égetőbb problémákra, vagyis nem csökkentik a felhasználást és nem javítanak az energiahatékonyságon sem.

"Elképzelhető, hogy a kormány által elrendelt rezsiköltség-csökkentés az épület-energetikai beruházások elmaradásához vezethet a lakosság körében - véli Kanyuk László. A Knauf Insulation marketing vezetője szerint az elrendelt intézkedést egy átlag háztartás könnyen úgy fordíthatja le: "látod drágám; csökken a gáz ára, minek hőszigeteljünk?!" Pedig a szakember szerint itt egy átmeneti intézkedésről van szó, melynek árát előbb-utóbb a lakosság fizeti majd meg. Éppen ezért hőszigetelni sohasem lehet késő. "Nézzük meg egy hőszigeteletlen ház és egy hőszigetelt fogyasztását, azt szorozzuk fel 30 évvel, mint átlagos hőszigetelő anyag élettartam, és kiderül, hogy mennyi pénzt dobunk ki az ablakon a hőszigetelés mellőzésével" - mondja Kanyuk László.

Hasonló állásponton van Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója is. A MEHI felmérései szerint ugyanis ma az energetikai felújítást tervezők 40 százaléka azért fogna felújításba, hogy csökkentse a rezsit. Ebből a szempontból a rezsicsökkentés visszavetheti a beruházási kedvet. Az igazgató véleménye szerint ugyanakkor az épületenergetikai-beruházások jelenlegi alacsony szintje miatt mégsem biztos, hogy a tényleges csökkenés számottevő lesz. Hiszen az is igaz, hogy a lakossági beruházások legfőbb akadálya a tőkehiány, s nem pedig a gazdaságilag megtérülő beruházások hiánya. "Úgy vélem, ha a kormány biztosítaná a lakossági energiahatékonysági beruházások széles körben elérhető támogatását, akkor még a rezsi-csökkentés mellett is növekedne a beruházások száma" - mondja Bart István.

Az igazgató szerint ugyanakkor a meglépett intézkedések, illetve a sejtetések legfontosabb hatása nem is annyira a lakossági beruházások terén érződik, hanem inkább abban, hogy a nagy energiaszolgáltatók hogyan állnak az energiahatékonysághoz. "Az új energiahatékonysági irányelv értelmében 2014-től évente 1,5 százalékos fogyasztás-csökkentést kéne elérni a végfogyasztók körében. Ha azonban az árcsökkentések következtében a szolgáltatók puszta fennmaradása is kérdésessé válik, akkor várhatóan nem fordítanak majd túl sok figyelmet az olyan "mellékes" területekre, mint az ügyfeleik fogyasztásának csökkentése. Így tehát a bizonytalanság az árak terén oda vezet, hogy nem fejlődik ki az energiahatékonyságnak, mint szolgáltatásnak a piaca" - összegzi Bart István, aki szerint a jelenlegi árképzés mellett a következő nyomvonalakon lehetne a lakosságot az energetikai beruházások irányába terelni:

• Állami finanszírozás: Szakítani kell a vissza nem térítendő állami támogatások modelljével, és kedvezményes hiteleket kellene nyújtani, a jelenleginél nagyságrendekkel több embernek. Tavaly mintegy 1 200 lakás energetikai korszerűsítését támogatta az állam, 40 százalékos vissza nem térítendő támogatással, utófinanszírozásban. Ez így csak kevés, már eleve jómódú ember számára jelent megoldást. Ehelyett évente több tízezer lakás felújítása lenne megoldható kedvezményes hitelekkel. Erre vannak is források, ott vannak például a karbonforintok, amiből évi 30 milliárd forint jön be. Hiányzik azonban az intézmény-rendszer.

• Energiaszolgáltatói finanszírozás: 2014-től az energiaszolgáltató feladata is lesz a lakossági energiahatékonyság ösztönzése. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő intézmény-rendszert, például lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók a közműszámláikon keresztül vegyenek fel hitelt egyes energiatakarékossági beruházásokra (az ESCO konstrukcióról részletesen lejebb olvashatsz - a szerk.).

• Információ-adás: A lakosság még mindig viszonylag tájékozatlan energia-ügyekben, szükség van több és alaposabb felkészítésre, képzésekre, stb. Többek között segítséget kell adni az embereknek az energetikai beruházásuk várható megtakarításainak kiszámításában, a megbízható kivitelezők megkeresésében.

• Bizalom-építés: Különösen fontos, hogy hatásos garanciák védjék az energiahatékonysági beruházásokba fogók érdekeit (hiszen egy beruházás során a lakástulajdonos rendszerint a legkevésbé hozzáértő az összes résztvevő közül, mégis övé a legnagyobb kockázat.

Ketyeg az időzített bomba!

Az épületek energetikai korszerűsítését viszont nem lehet tovább húzni - az állagromlás a magyar lakásállomány időzített bombája. Felmérések szerint a lakóépületek több mint felében jelentős műszaki problémák vannak. Komoly gondot okoz, hogy az épületek műszaki állapota sokszor a benne élők, sőt társasházi lakások esetében a kevésbé felkészült közös képviselők számára is ismeretlen. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a műszaki felmérés már maga is olyan összegű beruházás lenne, amit egy lakóközösség nem tud vállalni. Bár az épületenergetikai-felújítások piacán viszonylag kedvező finanszírozási lehetőségek érhetők el (hitelek, lakás-takarékpénztári konstrukciók), a legtöbb lakóközösség ezekhez a forrásokhoz, megtakarítások híján gyakorta nem fér hozzá. Önerő nélkül azonban a beavatkozások finanszírozása reménytelen. Pedig van megoldás; ilyen például a fentebb is említett ESCO konstrukció.

A klasszikus ESCO (Energy Service Company) projektek lényege, hogy a fejlesztő cég vállalja az épületenergetikai fejlesztések előkészítését, finanszírozását; a létrejött beruházás egyes eredményeit (pl. hőközpont) adott ideig birtokolja, és maga is szolgáltatja a hőt és energiát. Az ESCO cég az elért energiamegtakarításból fedezi a beruházási és az üzembentartási költségeket (vagy azok egy részét) a szerződés lejártáig, ezáltal a megrendelőnek nem, vagy sokkal kisebb önerőbe kerül a felújítás.

Alapvetően kétféle módon árazható be egy ESCO konstrukció:

• Rövidebb távú szerződésben az ESCO cég elvégzi a beruházási és működtetési feladatait, s mindezért a megtakarítás őt illeti, majd adott idő után az épület(ek) közösségére száll át a beruházás, és a teljes megtakarítás az épületeké lesz.

• Hosszabb idejű konstrukciók esetében már az első pillanattól megoszlik a haszon és a kockázat, és a megtakarításból származó bevétel megadott arányban az ESCO céget és az épület(ek) közösségét illeti.

Ma Magyarországon a klasszikus ESCO modell nem működik, hanem csak egyes variációi kerülnek alkalmazásra:

• Harmadik feles finanszírozás: A harmadik feles finanszírozási szerződésnél az ESCO vagy más cég nyújtja a szükséges finanszírozást. Ilyen esetben a cég felméri az épületet energiamegtakarítás szempontjából, majd szerződéskötés után megtervezi és kivitelezi a beruházást. A lakóközösség pedig a szerződésben meghatározott időtartamban az energiaköltség megtakarításból fizeti ki a beruházást.

• Az épület közössége veszi fel a hitelt. Figyelembe véve, hogy ESCO cégnek nem, csak társasházi/lakásszövetkezeti közösségeknek jár állami támogatás, ezért lényegesen olcsóbb hitelhez juthatnak a házak, mint az ESCO cégek. A finanszírozás tehát az épület közösségét terheli, de a beruházás tervezése, kivitelezése és a szolgáltatás elvégzése a szerződés szerinti időtartamban az ESCO cég feladata. A szolgáltatási idő és a kockázatmegosztás tekintetében jelentős különbségek lehetnek az egyes szerződések között.

Az ESCO cég szolgáltatási tevékenysége a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházás keretében egy új, hatékonyabb kazánt, távfűtés esetében hőközpontot szerelnek be, vagy például az ESCO cég egy hőszivattyús rendszert épít ki, s a cég a lakóközösség számára energiaszolgáltató formájában hőt szolgáltat és ebből fedezi a beruházás költségeit. Ilyenkor az ESCO cég számlázza ki és szedi be a fűtési energia számla összegét. Valamint viseli a hátralékosok rejtette kockázatot (ez fő veszélyforrás a konstrukció létjogosultságát illetően - a szerk.).

A beruházás sikeressége alapvetően függ a kidolgozott műszaki megoldástól (különös figyelmet kell fordítani pl. a közös helyiségek, lépcsőházak, pincerészek szigetelésére, a megfelelő szellőztetés biztosítására), és a működtetés szakszerűségétől (állandó felügyeletet igényel a hőközpontok, kazánok optimumának biztosítása). A távfűtött épületek esetében a hőközpont átvétele és korszerűsítése önmagában is nagyon jelentős megtakarítást eredményez, mert akkor a Főtávtól döntően hőt vesznek (gigajoule alapján való számlázás), és kisebb az alapdíj, tehát a hőmegtakarítás sokkal jobban érvényesíthető.

A konstrukció előnye ebben a viszonylatban, hogy míg az egyszerűbb energetikai projektekben a kivitelező által előzetesen becsült megtakarításra semmiféle garancia nincs, addig az ESCO cég a beruházás tervezése és működtetése során érdekelt a minél jobb műszaki megoldásokban, és az ígért energiahatékonyság elérésében. Ugyanakkor hátránya az ESCO megoldásnak, hogy relatíve drága, mert az ESCO cégnek meg kell becsülnie a következő 10-15 év energia- és hőárait, és mivel ezek változásában nagy a kockázat, ezért automatikusan kockázati felárat kell a rendszerbe építeni.

Ma Magyarországon igazán perspektíva az ESCO cégek számára a nagy lakásszámú lakásszövetkezetek, vagy önkormányzati közösségi épületek minél komplexebb energetikai beruházásában van. Egyes lakóépületek egyedi felújítása lényegesen kisebb piaci perspektívát kínál a beruházási kiadásokra vetített magas tranzakciós költségek miatt. Az ESCO beruházás annál hatékonyabb, minél rosszabb energiahatékonyságú a kiinduló épület - részleges felújításon átment épületek tehát eleve nem jelentenek megfelelő perspektívát - és minél nagyobb a közösség kockázatvállaló képessége a beruházás volumene miatt - konzervatív pénzügypolitikát folytató közösségek tehát nem jó alanyai az ilyen típusú komplex felújításoknak.