Ennyibe kerül ma egy lakás vidéken és a fővárosban

Megtorpant az idei áremelkedés, az első két negyedéves 1-1 százalékpontos elmozdulást követően - derül ki a Duna House legfrissebb ingatlanpiaci Barométeréből. A 2012. harmadik negyedév az előzővel megegyező 84 százalékponton áll nominális értéken, reálértéken viszont a fogyasztói árindex hatására 1 pontot esett az érték, jelenleg 67 százalékpontra, az eddigi legalacsonyabb értékre esett. Az országos panel árindex visszaesett a tavaly év végi történelmi mélypontjára 79 pontra, a tégla lakás árindexe azonban töretlenül tartja magát az idei évben 87 pont közelében. Reálértéken a panelek már 64 százalékpontos mélységben járnak, a tégla index azonban ebben a megmérettetésben is igyekszik tartani magát 70 százalékpont közelében.

A III. negyedévben megvásárolt panellakások átlagárait összehasonlítva óriási területi különbségek láthatóak. Amíg Dél-Dunántúlon az átlagos panellakás négyzetméterár 100 ezer forint, addig a nyugati országrészben 138 ezer forintos átlagáron vásároltak. Természetesen kiemelkedik a 159 000 Ft/m2 árával a közép-magyarországi régió, azon belül is Budapest, ahol az észak-budai kerületekben az átlagárak elérték a 237 ezret. Panel szempontból a legolcsóbb fővárosi régió a dél-pesti, itt 157 ezer Ft/m2 volt az átlagár. A tégla építésű lakások esetében az országos mélypontot Észak-Magyarország mutatja, ahol az ilyen ingatlanok csupán 119 ezer Ft/m2-es átlagáron cseréltek gazdát a III. negyedévben. Közép-Magyarországot leszámítva (a maga 240 ezres átlagával) az ország többi régiója viszonylag homogén képet mutat, az átlagos négyzetméter árak 170 000 forint körül alakultak ebben az időszakban. Budapesten a panelekhez hasonlóan a tégla lakások is az észak-budai régióban értek a legtöbbet, itt egy m2 ára 320 ezer volt. A dél-pesti oldal az ellenpólus, ahol 216 ezer forint volt az átlag, amely még így is magasabb, mint vidéken bármelyik régióban.

Bár a paneleknél megszokhattuk a kis mértékű, 10 százalék alatti teljes árváltozást az eredetileg elképzelt és a végül megvalósult ár között, idén a III. negyedévben több régió is meghaladta ezt a mértéket (É- Alföldön és a Közép-Dunántúlon pl. 13 százalék volt). A legjelentősebb teljes árváltozást mindig a családi házak eladóinak kell elszenvedniük. Az idei III. negyedévben köztük is az észak-magyarországi eladóknak kellett a legnagyobb kompromisszumokat kötniük, hiszen a 13 százalékos árlevitelt követően a vevők további 10 százalékot alkudtak.

Budapesten tovább nőtt a nagyobba költözés okán eladók aránya. Egy hónapja 42 százalékkal vezették a csoportot, most 54 százalékkal végeztek az élen. Nemcsak az arányuk nőtt, de az átlagos eladási ár is, amely szeptemberben 12,7 millió volt, egy augusztusban pedig 11,4. Vidéken is nőtt a nagyobba vágyó eladók tábora, 32 százalékról 38 százalékra duzzadt az arányuk, ők átlagosan 9 millió fölött váltak meg lakásuktól. Ugyanígy nőtt kisebbe költözők aránya is 12-ről 19 százalékra egy hónap alatt, augusztusban még 18 millió forintos átlagon adták el ingatlanjaikat, szeptemberben pedig 20 millió fölötti átlagon.

Budán duplájára nőtt a drágább, 25-30 millió forint közötti vásárlók aránya a 3. negyedévben az év első feléhez viszonyítva, igaz, így is csak az összes tranzakció 8 százalékát teszik ki. Pesten ugyanezen időszakok összehasonlításában látható, hogy csökkent a 60 négyzetméter alatti méretű lakások forgalma, nőtt a 60-80 négyzetméter közöttieké 17-ről 21 százalékra, de a 80-100 közöttieké is egy csekély mértékben. Vidéken két négyzetméter árkategórián belül történt átcsoportosulás (miközben a 100-150 ezer Ft/m2 kategória a legmasszívabb 43 százalékkal továbbra is), ugyanis az első félévben a második legmarkánsabb árkategóriából a 150-200 ezer Ft/m2-ből történő csökkenés megjelent az olcsóbb, 50-100 ezer forintos sávban. Pest Megyében az első félévben még a tranzakciók harmadát adó 10-15 milliós ingatlankategória a III. negyedévre a felére esett vissza, így az összes többi ársávban emelkedés volt tapasztalható.