6 °C Budapest

Szuperolcsó bérlakások: ilyen ház még nem volt Magyarországon

2012. szeptember 30. 08:11

Nagyszabású fejlesztés veheti kezdetét hamarosan Budapesten. Angyalföldön épülhet fel ugyanis az első magyar 100 lakásos passzív társasház, a XIII. kerületi önkormányzat saját beruházásaként. Bár az uttörő fejlesztés jókora többletköltséggel jár majd, a lakásfenntartási költségek azonban magukért beszélnek. A szociális bérlakások lakói nagyjából 15 ezer forintos fűtési költséggel számolhatnak, évente!

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A jelenlegi ingatlanpiaci környezetben már egy 100 lakásos fejlesztés is említésre méltó. De a XIII. Kerületi Önkormányzat friss vállalása mindenképpen úttörőnek számít a fővárosi, a magyar, sőt a kelet-európai lakáspiacon is. Angyalföldön épülhet fel ugyanis az első magyar 100 lakásos passzív társasház, önkormányzati beruházásként. Augusztus végén született meg az építési engedély, Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata pedig nemrég írta ki a nyílt közbeszerzési eljárást. Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az elmúlt két év mindegyikében legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele származott magasépítésből. További feltétel, hogy - szintén az elmúlt két év mindegyikében - legalább 70 munkavállalóval rendelkezett, és ebből a fizikai dolgozók száma elérte az 55-öt. Az ajánlattételi határidő 2012. november 5. Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 80, míg a határidő 10 súlyszámmal szerepel.


A projekt egyébként a XIII kerület 2006-ban indult bérlakásprogramjának legújabb eleme. Az önkormányzat 2006 és 2010 között 200 db bérlakás megépítését tűzte ki célul, ennek eredménye számos új fejlesztés is. A Lőportár utca 7. sz. alatti 54 lakásos lakóépületet 2008 szeptemberében adták át, a Reitter Ferenc utca 13. sz. alatti 30 lakásos épület 2009 májusában készült el. Az Ambrus utca 6. sz. alatti 45 lakásos házon 2010. augusztus 19-én vágták át a szalagot, míg a Zsinór utca 38-40. sz. alatti 70 lakásos bérlakás átadása 2010. december 13-ra esett. A beruházások szinte teljes egészében önkormányzati forrásból valósultak meg, összértékük meghaladta a 3,5 milliárd forintot.

A kerületi vezetés később megállapította, hogy a lakás- és helyiséggazdálkodási feladatok végrehajtása jól szolgálta az önkormányzat célját, a bérlők érdekeit, az igényesebb gazdálkodást, a kerület vagyonának gyarapítását, valamint a közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodást. Éppen ezért a kerület további fejlődése érdekében a képviselő-testület 2011-ben megerősítette korábbi fejlesztési koncepcióját, melyet ki is egészített a 2014-ig szóló feladatokkal. Ennek a koncepciónak lehet a legújabb eleme az angyalföldi Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és Fáy utca által határolt területen felépülő, jövőbe látó fejlesztés.


"Ha minden ugyanabban a mederben folyik, mint korábban, akkor továbbra is el- vagy bérbe adhatatlan lakások tömkelege árasztja el a piacot. Ezért mindenképpen érdemes váltani, valami speciális lehetőséget választani. Ezt a folyamatot mindazonáltal nem csak a bérlakás szegmensben lehet nyomon követni, az irodapiacon is feltűntek például a zöld törekvések. Másik kérdés, hogy az energiatudatos irányzatok közül melyiket érdemes választani. A XIII. Kerületi Önkormányzat például készíttetett egy tanulmányt, így született meg végül a döntés, hogy a fejlesztés a darmstadti "Passivhaus Institut" védjegyével ellátott épületegyüttes legyen" - mondta el Nagy Csaba és Pólus Károly, a terveket jegyző Archikon Kft. ügyvezetői.

Mitől passzív a passzívház?
A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen fűtésre szükség van. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Előírás továbbá, hogy az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h. A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.


Bár a kivitelezésre szóló közbeszerzést csak nem rég írták ki, a fejlesztés előkészületei már korábban megkezdődtek. A területen néhány földszintes ház lebontását követően négy telket vontak össze: kettőt a Jász utcai, kettőt a Zsinór utcai oldalon (a saroktelek Zsinór és Jász utcai sarkán megmaradt egy nemrég épült társasház, mely nem önkormányzati tulajdon - a szerk.). Erre a területre álmodták meg, egy városrendezési tanulmány elkészíttetése után, a passzív lakótömböket a tervezők. "Olyan kompozíciót akartunk a beépítésben, amely akkor sem üt el a környező épületektől, ha azokat később nem rehabilitálják. Ugyanakkor az is koncepció volt, hogy az épületek egy állandóan változó városszövetben is megtalálják a helyüket. Így egy zárt egységet álmodtunk meg, belső udvarral, s a telken már meglévő két házzal" - mondta el Pólus Károly, vezető tervező.


Egy passzív ház beillesztése a meglévő városszövetbe mindazonáltal nem egyszerű feladat, a tervezők közlése szerint itt sem volt az. A passzív háznál ugyanis fontos szempont a tájolás. Az ideális tájolás ugyanakkor nem jellemzője a kiválasztott területnek, melynek vannak déli, keleti, nyugati és északi oldalai is. Erre az adottságra kellett olyan rendszert kitalálni, amely mindkét szempontból megfelelő - mind városépítési, mind passzív szempontokból. A nehézségek ellenére ugyanakkor a passzív ház minősítés engedélyezési eljárása jól halad - a tervezéssel kapcsolatos certifikációk már mind megvannak. Pedig tömbönként külön kellett engedélyeztetni, az épület 3 tömbből áll, s mindegyiknek meg kellett felelnie a követelményeknek. Még két ütem van hátra: egyrészt, hogy az első ütemben foglaltakat mely cég kivitelezi, másrészt, hogy az elkészült épület megfelel-e a standardoknak.

Akadtak tehát kompromisszumok, ugyanakkor a tervezők közlése szerint nem ment a forma rovására, hogy a városszerkezethez, illetve a passzív elvárásokhoz is igazodni kellett. "Elég nagy kihívás volt, de úgy érzem, a 3 épülettömbben sikerült úgy elhelyezni ezt a 100 lakást, hogy ne zavarják egymás privátszféráját a lakók, mégis megfelelő irányba legyenek tájolva a különböző helyiségek. Azt kell ugyanakkor mondanom, hogy a három épülettömb nem egyformán ideális. A legoptimálisabb a keleti szárny, ahol a legnagyobb lakások vannak; a déli szintén jó; az északnyugati viszont benapozás szempontjából kevésbé, bár az is a határértéken belül van" - mondta el Nagy Csaba, Ybl díjas építész, vezető tervező.


A passzív házaknál van egy passzív burok, melyen belül biztosítani kell a szellőzést, a megfelelő klimatikus viszonyokat. A gazdaságossági szempontok miatt itt ezt a tervezők megpróbálták minimalizálni. Éppen ezért kizárólag a lakások vannak a passzív burkon belül, az összes közlekedő fedett, nyitott - bár tény, hogy a területkihasználtság szempontjából leggazdaságosabb középfolyosós rendszer helyett oldalfolyosós rendszert választottak, az élhetőbb kialakítás érdekében. A 100 lakáshoz egyébként 100 parkolóhely is tartozik. Bár a parkolóhelyek kihasználtsága elsőre igen gazdaságtalannak tűnhet, hiszen nagy kérdés, a beköltözők hány százaléka rendelkezik majd gépjárművel. Az OTÉK hatályban lévő előírásai miatt viszont Magyarországon minden új lakáshoz külön parkolóhelyet kell biztosítani.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)


A három épülettömbben egyébként három méretkategória szerint oszlanak el a lakások. A legnagyobb, 60 négyzetméter alapterületű otthonok 1+2 félszobásak, míg a közepes méretű, 50 négyzetméter körüli lakásokban egy szoba és nappali található. A harmadik, legkisebb épületszárnyban pedig 40 négyzetméteres, egyterű, térelválasztókkal szeparált garzonlakások kaptak helyet. Belső kialakításukat tekintve nem sokban különböznek az apartmanok más, új építésű önkormányzati bérlakásoktól: ezekben is burkolt padló van, a fürdőszoba be van rendezve, a konyhabútor viszont már nincs benne. A lakások gépészeti rendszere, a nyílászárók, illetve a passzív burok kialakítása azonban már nagyon speciálisak.


A fejlesztők általában nem hajlandóak lemondani a maximális beépíthetőségről, erre azonban a passzív ház esetében sem lesz szükség. A többlet hőszigetelés ugyanis nem feltétlenül eredményez vastagabb falszerkezetet, ha a szerkezeti fal vastagsága csökkentésre kerül. Az angyalföldi társasháznál ez 20 cm-es vázkitöltő tégla falazatot, illetve 30 cm ásványgyapot hőszigetelést jelent, amely azonban jelentős többletköltség a polisztirol hőszigeteléshez képest. A nyílászárók pedig - például a 3 rétegű üvegezés vagy a hőszigetelésében, illetve tömítésében is nagyon speciális bejárati ajtó - még tovább növelik az árdifferenciát a hagyományos energiatakarékos épületekhez képest. A fűtési rendszer felületfűtés lesz, ehhez kapcsolódik majd egy hőszivattyús rendszer is, amely talajszondákból nyeri a hőt. Így a számítások szerint a fűtési szezon túlnyomó többségében nem, vagy csak minimálisan lesz szükség a rásegítésre. A belső burok kialakítása miatt elvileg a bent lakók életvitele elegendő lesz ahhoz, hogy a megfelelő komfortérzet kialakuljon. Az előzetes kalkulációk szerint a lakások éves fűtési költsége legfeljebb 15 ezer forint lesz.

A beruházás egyébként nagyságrendileg 30 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos épület. Ebből nagyjából 10 százalékot a gépészet, 20 százalékot pedig a többlet hőszigetelés, illetve a nyílászárók emésztenek fel. A 100 lakásos passzív társasház teljes bekerülési költségét egyelőre titkosan kezeli a XIII. Kerületi Önkormányzat, a REsource becslése szerint azonban meghaladhatja a 2,3 milliárd forintot. Főként, hogy iparági értesüléseink szerint a speciális építőanyagok többségét külföldről kell majd behozatni. Ez ugyanis egy speciális piac, a darmstadti minősítésnél ugyanis az is számít, hogy az adott gyártó terméke rajta van-e az intézet által felállított listán.


A megtérülés mindazonáltal számos tényezőtől függ. Főként, hogy egy önkormányzati bérlakásnál többnyire a szociális szempontok is működnek. A bérleti díj tehát az önkormányzat belső döntésétől függ. De elképzelhető az is, hogy mivel a lakások üzemeltetési költsége töredéke a hagyományos bérlakásokénak, így az önkormányzat magasabb bérleti díjat tud kalkulálni úgy, hogy közben a szociális érdekek is teljesülnek. E tekintetben ugyanakkor nagy kérdés, hogy a majdani lakóközösség mennyire tudja majd tudatosan használni az ingatlanokat.

Pénzcentrum vélemény
Bár a XIII. kerületi fejlesztés minden tekintetben jövőbe látó beruházás, főként a meglévő magyar épületállomány energetikai ismérveit figyelembe véve, azt ugyanakkor tudni kell, hogy a "Passzívház Intézet" egy magáncég, amelyik professzionálisan építette fel a saját brandjét, és mi már úgy kapjuk meg ezt, mint egyfajta szabványt. Pedig ez nem egy állami szabvány. Mielőtt tehát elkezdenének gombamód szaporodni hazánkban a passzívházak meg kellene néznünk, hogy Magyarországon, az itteni klimatikus viszonyok között mi lenne optimális? Elképzelhető ugyanis, hogy a passzívházak helyett érdemes lenne inkább az olyan alacsony energiafogyasztású épületekre koncentrálni, amelyekben nincs szükség átlagon felüli szellőztető berendezésekre. Természetesen mindig az adott helyzethez, helyhez kell elvégezni a vizsgálatokat, s elképzelhető, hogy egyes esetekben éppen a passzívház-standard lesz a megfelelő.

 

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 20. szerda
Vendel
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 19. 17:06