Áldatlan állapotok a borsodi metropoliszban: ki fizeti a gigabírságot?

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet legfrissebb adatai alapján az elmúlt héten a parlagfű pollenkoncentrációja Miskolcon, Pécsett, Zalaegerszegen és Szegeden még elérte a nagyon magas szintet (Pesten és Egerben azonban legfeljebb csak magas koncentrációt mértek).

Talán nem véletlen, hogy a borsodi metropoliszban ilyen rossz a pollenhelyzet: helyi beszámolók szerint ugyanis Miskolc belvárosában helyenként embernagyságban nő a parlagfű. A Borsod Online hétfőn írt arról, hogy a Soltész Nagy Kálmán és a Vörösmarty utcák kereszteződésében az útpadkán bozótszerűen nő a parlagfű, látszólag senki nem kaszálja, gondozza a területet.

Ki fizeti a milliós bírságot?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény értelmében köteles a földhasználó az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A határnap nagy biztonsággal került megállapításra, mert eddig az időpontig nem éri el a parlagfű a virágzó állapotot. Amennyiben a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, vagyis az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, akkor közérdekű védekezést kell elrendelni. A felvett jegyzőkönyv alapján a megyei illetékes hatóság a parlagfű-mentesítési kötelezettségre való figyelmeztetés nélkül hatósági eljárást indít.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az útpadka - az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része - karbantartása kinek a hatásköre? "Ha csak az alapító okirat nem rendelkezik másként - bár ennek igen kicsi az esélye -, az útpadka karbantartása - jelen esetben a parlagfűvel szennyezett terület fertőttlenítése - minden esetben a társasház feladata" - mondta el lapunkank Hunyadí Attila, az InHouse Társasházkezelő Zrt. vezérigazgatója. Hasonló a helyzet a családi házak esetében is, ahol a tulajdonosra vonatkozik az előírás.

A hatósági eljárás során a mulasztó földhasználóval szemben minden esetben növényvédelmi bírságot kell kiszabni. A növényvédelmi bírság mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet kül- és belterületen egyaránt. Azonban belterületen az ingatlan méretéhez képest nagyobb összegű bírság szabható ki, mint a külterületi ingatlanokon, mivel a lakóövezetben virágzó parlagfű nagyobb közegészségügyi veszélyt jelent az emberek számára. Amennyiben az ügyfél nem fizeti meg a bírságot, az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amely végrehajtásáról az adóhatóság gondoskodik.

Ráadásul a kötelezően kiszabott bírságon túl a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket is az "ügyfélnek" kell megfizetnie. Külterületek esetében a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, míg belterületeknél az önkormányzat jegyzője végzésben állapítja meg az eljárás során felmerült költségeket, melyek magukban foglalják:

• a vállalkozó költségét (ha a közérdekű védekezést végrehajtotta),

• a vállalkozó okafogyottá vált kiszállási költségét (ha az ügyfél elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre)

• a közérdekű védekezés végrehajtásával kapcsolatban felmerült hivatali költséget.

• külterületek esetében az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget.