Otthonteremtés: uniós pénzek a láthatáron

A szakmai konzultációt vezető Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára ismertette a program alapkoncepciót.

Bencsik János

Ezek között kiemelt helyen szerepel a válságnak köszönhető új szemlélethez és világrendhez való alkalmazkodás, az energiahatékonyság figyelembe vétele, és a társadalom egyéb értékeire való koncentrálás, mint a kölcsönös tisztelet és bizalom, melyből a mostani építőipar kifejezetten deficites.

A piacon lévő termékek reális árazása az, ami minőséget és hatékonyságot eredményez, ehhez pedig a bürokratikus szabályozási környezetet is meg kell reformálni. Ez nem csak a hatékonyság növelése miatt fontos, hanem a korrupcióval szembeni fellépés miatt is.

Fontos szemléletbeli változás a kormány részéről, hogy a családokat fokozottan támogatja. Támogatja egyrészről az adózásba épített családi kedvezményekkel, az előtakarékosság 8 évről 10 évre való meghosszabbításával, és Nemzeti Épület Korszerűsítési Program is indul, amely nemcsak a használt lakások energiahatékonyságát támogatná, hanem az újonnan épülők energiatakarékossá építését is.

A meglévő 4,2 millió lakás minőségi felújítása a cél, amiket nemcsak minőségi szempontok miatt, hanem energia felhasználási szempontok miatt is meg kell újítani. A kormány szeretné az energiahatékony rendszerek alkalmazásával csökkenteni a lakosság energiakitettségét. Az államtitkár azonban hangsúlyozta azt is, hogy csak gazdaságilag hatékony beruházásokra kívánnak költségvetési források felhasználni.

A panel tagjai örömmel fogadták az államtitkár úr bejelentéseit, és hangsúlyozták a partnerség fontosságát a szakmával és a civilekkel, amelyben ez a mostani megszületett a konszenzus a hazai lakáspolitikáról. Továbbá fontosnak tartják a magyar vállalkozások helyzetbe hozását az építőiparban, valamint a lakosság segítését az otthonteremtéshez, legyen ez bármilyen formája a segítségnyújtásnak, akár adókedvezmény, vagy bárminemű támogatás. A piaci alapú bérlakásprogramhoz pedig kifejezetten uniós támogatások bevonását is szorgalmaznák.

Az ország kezdeményezi az uniónál az otthonteremtésre való források beindítását, ami a 2014-es költségvetési időszakban már lehetséges lenne, de erre garanciát nem vállal a kormány, hiszen itt uniós döntésről van szó, de az államtitkár bizakodik, és nem tartja lehetetlennek a kezdeményezést.

Egy bónuszrendszeren keresztül további kedvezményekben részesülhetnek azon építtetők, akik bizonyítható módon, egy meghatározott távolságon belülről szerzik be az építéshez szükséges alapanyagokat, ezzel védve a klímát. Ezzel a lépéssel pedig két legyet üthet a kormány egy csapásra, mivel a prioritásnak minősülő környezetvédelem mellett egyben indirekt módon védeni tudják a hazai ipart, foglalkoztatást, és a szolgáltatásokat is.

A kérdések és javaslatok között több apró részletet is érintettek a felszólalók, ám alapvetően nagy egyetértést tanúsítottak a program elemeivel. Mind a civilek, mind a szakmai szervezetek úgy látják, hogy a program részleteiben rejlik majd az "ördög", és a megvalósításon múlik majd az itt lefektetett magasztos tervek sikere.

A legnagyobb szópárbaj a bérlakás programmal kapcsolatban bontakozott ki a konzultáción, ahol egyes érvek szerint csak kidobott pénz, és haszontalan befektetés az újonnan épített bérlakás, hiszen olyan rétegeknek épülne, akik erre nincsenek rászorulva, mások szerint viszont ez a konjunktúra egyik fontos eszköze, és hosszú távon több nemzetgazdasági problémára is pozitív hatással bír, mint például a mobilitás.

Harmati László

Harmati László, az FHB Jelzálogbank társ-vezérigazgatója szerint hiányzik a programból a minőségi állapotokra vonatkozó adatok, valamint, hogy valójában mennyi új lakásra van szükség a hazai piacon.

Véleménye szerint a legtöbb helyen nincs kvantitatív lakáshiány, inkább egyes részpiacokon minőségi lakásokból és szociális bérlakásokból van hiány.

Harmati végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban a felújításra felvett hitelek aránya alig 5%, míg a hozzánk hasonló piaccal rendelkező Csehországban 20% körül van.