A legtöbben aligha gondolnak értékes energiaforrásként arra, ami vacsora után a szemetesben landol, pedig a konyhai hulladék megfelelő feldolgozással áramot és hőt is adhat.
A környezet védelme érdekében és az európai uniós előírások miatt is jelentősen fejlődnie kell a magyarországi hulladékhasznosításnak a következő tíz évben.
Bár komoly fejlődés volt tapasztalható a hazai hulladékgazdálkodásban az előző tíz évben, még legalább ekkora előrelépésre lesz szükség a következő tízben, ha teljesíteni kívánjuk az uniós normákat 2020-ra.
Az elmúlt évtized eredménye, hogy - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint - az ország 1200 településén a lakosság nagyjából 55%-a számára elérhető már valamilyen szelektív hulladékbegyűjtési lehetőség. Az infrastruktúrát közel 8000 begyűjtősziget és közel száz hulladékudvar jelenti, amelyeknek köszönhetően növekedésnek indult a települési szilárd hulladékok újrahasznosításának aránya - írja a Napi Gazdaság.
Az elmúlt évek növekedése azonban még közel sem elégíti ki a 2020-ra elérendő európai uniós követelményt, amely a papír-, üveg-, műanyag-, és fém háztartási hulladékok legalább 50%-ának anyagában történő újrahasznosítását írja elő. Ehhez képest 2008-ban az összesen 4553 tonnányi települési hulladéknak csupán alig több mint 15%-a került anyagában újrahasznosításra, további nagyjából 8,5%-ot fordítottak energiatermelésre a hulladékégetőkben, a hulladék közel 75%-a pedig a lerakókban kötött ki tavalyelőtt.
Elértük a lélektani határt, falnak ment Budapest: nagyon komoly fordulat előtt a magyar ingatlanárak
A családi házak dominálják a vidéki ingatlanpiacot, a prémium kategóriában pedig a Balaton környéke és a nagyvárosi lokációk is kiemelt szerepet kapnak.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







