Épületcsodák egyenesen Dubaiból: leesett az állunk!

Dubaiban az elmúlt években az egész világsajtót- és közvéleményt megmozgató projektek kerültek tervezőasztalra, majd kezdődött el azok megépítése. Elegendő olyan neveket említeni, mint a World, Dubailand, az eltűnt várost mintázó Hydropolis, a Pálmasziget vagy éppen a Dubai jelképévé váló Burdzs al-Arab hotel.

Persze az Arab Emírségek egyik legnagyobb városának ingatlanpiaca nem csak építészeti csodákat rejt magában, Dubai a világ azon kevés helyei közé tartozik, ahol a kereslet nem tudja kielégíteni a kínálatot, a számlálatlanul kiadott építési engedély értelmében megindult fejlesztések pedig alapanyag- és munkaerőhiánytól szenvednek.

Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a megfizethetőség kérdése nem játszik szerepet az építési engedélyek kiadásakor, így a fejlesztők többsége az ide érkező befektetők igényeit kiszolgálva luxusingatlanokat épít, főként azért mert ezeknél a projekteknél jóval magasabb profit érhető el. Így a luxusingatlanok gomba módra szaporodnak, miközben az ideérkező munkavállalók azzal szembesülnek, hogy nincs elegendő lakás, mely a kevésbé tehetős rétegek számára is elérhetővé tenné a lakhatást.

Dubaiban nem csak lakásból, de irodából is hiány van, hiába bővül a piac óriásléptekkel. A kedvező adókörnyezet és a dinamikus fejlődés kiaknázására ideérkező vállalkozások szinte akármilyen irodahelyiséget hajlandók kivenni. A minőség azonban a legtöbb esetben korántsem felel meg a nemzetközi standardoknak. A piaci anomáliák azonban könnyen elfeledhetővé válnak a csillogó fejlesztések árnyékában, melyek a legsikeresebb üzletembereket is vásárlásra ösztönzik.

World: 300 szigetből áll a világ?

A World nem véletlenül kapta a magyarul "világot" jelentő elnevezést: a 300 mesterségesen kialakított sziget ugyanis a kontinenseket formázza. A fejlesztés jelenleg 94 százalékos készültségi állapotban van, a szigetek közel felét pedig már sikerült a projektben fantáziát és befektetési lehetőséget látó vállalatok, üzletemberek részére értékesíteni.

Legutóbb Sanghaj szigete kelt el 28 millió dolláros áron: a vevő egy kínai üzletember volt, aki az adásvételi szerződés megkötése után ki is tűzte a kínai zászlót a földterületre, ahogy azt korábban Sir Richard Branson is megtette "Nagy-Britanniával".

A szigeteknek méretüktől függően borsos áruk van: míg Görögországért 15, addig Tokióért 45 millió dollárt kellett adnia az új tulajdonosnak. A beruházó, Nakheel azonban a legtöbb esetben nem hozza nyilvánosságra a vevő kilétét.

2007. májusában a Nakheel bejelentette, hogy megkezdi első saját fejlesztését a World-ön: a Coral Island elnevezést viselő sziget Kanada északi partján található, több beruházás is tervező asztalon van már. A 73 hektáros terület várhatóan több luxuskivitelű fejlesztésnek is otthont ad majd: egy tengerparti falunak, egy különleges wellness szállodának, illetve egy lakóparknak. Mindezt az összesen 9,5 kilométer hosszú tengerpart teszi majd teljessé.

A fejlesztő, a csodálatos természeti környezet hatásának megőrzése érdekében a szálloda kivételével csakis egyszintes házakat épít, és előbbi esetében sem haladja majd meg az épület magassága a hat emeletet. A Korallsziget várhatóan 2010-ben lesz "kulcsrakész" állapotban, a World föld, vagyis inkább homokmunkálatai azonban már 2008-ban befejeződnek.