Eltűnt két városliget - mindenki 3 évvel fizet érte

A főváros tüdejét adó zöldterületek csökkenése súlyos következménnyel járt a Budapesten élő 1,7 millió ember egészségére: évente körülbelül 400-an halnak meg a levegőszennyezettség közvetlen következményeként, s manapság már 4-500 ezerre tehető az allergiás, illetve asztmás megbetegedésben szenvedők száma.

A levegőszennyezettség a gyárak bezárása és a rendkívül környezetszennyező autók forgalomból való eltűnése után is magas, egy szmogos napon megközelíti a Bükk hegységben jellemző, ideálisnak tartozz szintnél 20-30 százalékkal nagyobb mértéket. A korábban túlsúlyban lévő kén-dioxid helyét azonban a nitrogén-oxid, a por és a talaj menti ózon foglalta el.

A hatalmas forgalom vezetett oda, hogy egy budapesti lakos manapság 3 évvel alacsonyabb várható élettartammal rendelkezik, mint egy azonos korú, de tiszta levegőjű városban lakó ember. Az autósforgalom visszafogásában a tömegközlekedés fejlesztése segíthetne, ám az elmúlt 17 évben ehelyett villamosvonalak szűntek meg, alig szaporodott a kerékpárutak száma, a gyalogos forgalom pedig határozottan rosszabb állapotban van mint 1990 előtt.

A zöldterületek csökkenése azért is érdekes kérdés, mert a fővárosban fát, kivéve a magánkézben lévő kertek gyümölcsfáit és a katonai területen lévő fákat, csakis a főváros önkormányzatok engedélyével lehet kivágni. Kérdéses, persze, hogy az illegálisan kivágott több tíz, esetleg száz éves fákon mennyit segíthet a büntetés, amelyet az önkormányzat a kivágás fejében kiróhat.

A fakivágás fő forrását természetesen az építkezések adják, de további problémát jelent, hogy az elpusztított zöld állományt senki sem pótolja, a rendszerváltás óta egyetlen jelentősebbnek mondható közpark sem létesült, holott az elmúlt 50 évben folyamatosan megvoltak a tervek a főváros zöldesítésére.