Gondolta volna? - Már tíz éve annak, hogy...

Az első tört és az azt követő öt teljes évben igen hektikusan alakult piac. A kiforratlan lakásfinanszírozási rendszer, valamint a lakosság rossz jövedelemi pozíciója együttesen okozta, hogy az 1997-es hirtelen felfutás után visszaesés, majd szerződéses összegben mérve lassú, bizonytalan növekedés következett. Az 1997-es felfutást a már akkor köztudott állami támogatás-csökkentés váltotta ki, ami előrehozott keresletet generált. (Emlékezetes, hogy a jogalkotó a kezdeti 40 százalékról 30 százalékra mérsékelte a támogatás mértékét 1998. január 1-jével.)

Mindezek ellenére az elmúlt tíz évben a betétállomány, és a szerződésállomány folyamatosan növekedett. Ami az éves új üzletkötéseket illeti, vegyes a kép, hiszen míg az évről évre megkötött üzletek darabszáma igen változékonyan alakult, addig a szerződésállomány az 1997-es évhez képest ugyan 1998-ban jelentősen visszaesett, majd évekig lassú fejlődés mutatkozott e téren.

A 2002-es év két változást hozott a lakástakarékok életében. Még ebben az évben vette át az Otthon Osztrák-Magyar Lakás-takarékpénztár ügyfélállományát a Lakáskassza, amely lépés kis mértékben ugyan, de tovább erősítette a fúzió előtt álló Társaságot. Az Otthon állományának átvétele 22,4 milliárd forint szerződéses összeg értékben 50 ezer ügyféllel, és 2,9 milliárd forint betétállománnyal gyarapította a Lakáskassza, illetve későbbi jogutódja portfolióját, így nőtt a piaci koncentráció. A fúzióról szóló döntés a német tulajdonú Fundamentánál, és az osztrák tulajdonban lévő Lakáskasszánál szintén 2002-ben született meg, miután első nekifutásra, két évvel korábban nem sikerült megvalósítani az összeolvadást.

A 2003. évi fúzió szükségszerű volt, mivel a két társaság így érte el a hatékony üzemi méretet, és a fúzió költséges éve után már minden évben pozitív eredményt ért el a Fundamenta-Lakáskassza. Az értékesítési hálózat pedig 2004 végére érte el azt a létszámot, amely újabb növekedési pályára állította az értékesítési teljesítményt, ez pedig meg is látszott a következő évi, a 2005-ös számokban. Ettől az évtől ugyanis ismételten növekedésnek, mégpedig jelentős növekedésnek indult az évente kötött szerződések darabszáma.

A szerződéses összegek változásáról elmondható, hogy 1998 és 2002 között a két fuzionáló társaság által kötött új üzletek aggregált szerződéses összege több mint három és félszeresére nőtt, bár a két társaság eltérő növekedési pályán haladt, de mindkettő növekedett. A fúzió évében, 2003-ban stagnált a szerződéses összegben mért fejlődés 2002-höz viszonyítva, ezt követően pedig ismét jelentősebben nőtt.

Az értékesítésben a Fundamenta és a Lakáskassza fúziójának hatása a 2004-es és a 2005-ös alapozás után ért be igazán. Így 2006-tól kezdve azt mondhatjuk, hogy új reneszánszát éli a lakástakarék termék. Ez alatt részben azt értjük, hogy ügyfeleink nagyobb összegű szerződéseket kötnek, részben pedig azt, hogy a fúzió után az értékesítés jelentős növekedési pályára állt mind szerződéses összeg, mind darabszám tekintetében. Ettől kezdve ismét mind több kereskedelmi bank, és pénzügyi vállalkozás alakít ki közös terméket a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-vel. Ezen partnerbankok száma már hétre nőtt (valamint további nyolc takarékszövetkezet is kínál közös terméket.). Tehát mind a bankvilág, mind az ügyfelek valójában újra felfedezték a lakástakarék konstrukcióban rejlő lehetőségeket.

A Fundamenta Személyi Bankár hálózat még 2005-ben elérte azt a méretet, amely képes volt a 2006-os kiugrás megvalósítására már az év elejétől kezdődően. A hatékony és jelentős létszámú Fundamenta Személyi Bankár hálózat a jövőben is képes lesz ezen magas értékesítési szint fenntartására.

Mivel ebben az évben az értékesítés terv felett alakult, ezért a jelentős terven felüli értékesítés kapcsán kifizetett többletjutalék 2006-ban a Fundamenta-Lakáskassza adózás előtti eredményének csökkenését is magával hozta, a terven felüli állomány azonban 2007-ben máris jelentős többleteredményt generál.

A folyamatosan magas keresletnek a hatására a piaci penetráció a jövőben jelentősen növekedhet, öt éven belül megközelítheti a 20 százalékot is. (Ez annak a hatásnak tudható be, hogy a kifutó szerződések számát jelentősen meghaladja majd az új kötésű szerződések száma, így nő az ügyfélállomány.) Mindezek hatására a hazai lakásfinanszírozási rendszeren belül a lakás-előtakarékoskodás egyre jelentősebb szerephez juthat. Ezt támasztja alá a már említett banki, és más értékesítési partnerek fokozottabb érdeklődése a konstrukció iránt.