36 év után taszították le a trónról a legendás amerikai egyetemet: egyetlen apróságon múlt az első hely

A kedden közzétett friss rangsorban a Stanford jogi kara már egyedüli első helyezettként szerepel. Az intézmény 2023-ban még a Yale-lel osztotta meg a csúcspozíciót. A Yale most a második helyre csúszott vissza. Itt holtversenyben áll a Chicagói Egyetem jogi karával, amely a tavalyi harmadik helyről kapaszkodott fel.

A Yale visszacsúszásához a végzettek elhelyezkedési mutatóinak enyhe romlása is hozzájárulhatott. A diplomázást követő tíz hónapon belül tartós, teljes munkaidős, jogi végzettséget igénylő (vagy azt kifejezetten előnyben részesítő) állásban elhelyezkedők aránya 95,5 százalékról 94,9 százalékra csökkent. Az ügyvédi szakvizsgák sikeres teljesítésének aránya és a medián LSAT-pontszám ugyanakkor lényegében változatlan maradt.

A rangsor a hagyományos "T-14" körében – a listát rendszerint uraló tizennégy elit intézmény között – is figyelemre méltó változásokat hozott. A Berkeley (Kaliforniai Egyetem) jogi kara a 16. helyre esett vissza, így története során először hagyta el a T-14-et. Az intézmény dékánja, Erwin Chemerinsky szerint a visszaesés a U.S. News súlyozási módszertanának módosulásából fakad, és nem a képzés minőségének romlásából. Szintén kiesett az elit klubból a Georgetown Egyetem jogi központja, amely a tavalyi 14. helyről a 18. pozícióba csúszott.

A nyertesek közé tartozik a Cornell jogi kara. Az intézmény öt helyet javítva a 13. pozícióba ugrott, miután tavaly még kiszorult a T-14-ből. A Vanderbilt két helyet lépett előre, és a 12. lett. A Pennsylvania Egyetem egy helyet javítva a Virginiai Egyetemmel holtversenyben a 4. helyre került. A Harvard megőrizte a 6. helyét, a Duke pedig egy hellyel visszacsúszva a 7. lett. A New York-i Egyetem (NYU), a Columbia és a Northwestern egyaránt egy-egy pozíciót javított.

A rangsor az utóbbi években jóval kiszámíthatatlanabbá vált, amióta a U.S. News négy éve átalakította a módszertanát. Ezt a lépést az elit intézmények bojkottja váltotta ki, mivel az egyetemek szerint a korábbi rendszer hátrányosan érintette a hallgatói sokszínűséget és a tandíjak megfizethetőségét. Az új módszertan már nagyobb súllyal támaszkodik az egyetemek által az Amerikai Ügyvédi Kamarának (ABA) évente jelentett objektív adatokra. Ennek következtében a foglalkoztatási mutatókban vagy a szakvizsgák sikeres teljesítésének arányában bekövetkező apró eltérések is markáns helyezésbeli változásokat okozhatnak a nagyon hasonló eredményeket produkáló élmezőnyben.