Történelem érettségi 2026: töri vizsgafeladatok, megoldások, eredmények, tippek egy helyen

Május 4-én, hétfőn elindult a 2025/2026-os tanév tavaszi érettségi vizsgaidőszaka, így az elkövetkező hetekben országszerte mintegy 1170 vizsgahelyszínen zajlanak a megmérettetések, amelyeken várhatóan több mint 148 ezer diák vesz részt. Az írásbeli érettségi május 4. és 22. között tart, a sort hagyományosan a magyar nyelv és irodalom nyitotta, ezt követte május 5-én a matematika érettségi, május 6-án, azaz ma pedig a történelemé a főszerep: középszinten 71 504-en, emelt szinten 8273-an vizsgáznak.

A főbb tantárgyak után az idegen nyelvek következnek. Május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082-en, emelt szinten 29 084-en érettségiznek, míg május 8-án német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en tesznek vizsgát.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint a végzősök 57,7 százaléka rendes érettségi vizsgát tesz. Azok közül, akik korábban már szereztek bizonyítványt, 1,5 százalék ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkezett. Előrehozott érettségit a diákok 35,3 százaléka vállal, szintemelő vizsgát 4,5 százalékuk tesz, míg pótló vagy javító vizsgára körülbelül 1 százalékuk készül.

Az írásbeli vizsgaidőszakot a szóbelik követik: az emelt szintű szóbeli érettségik június 3. és 10. között zajlanak, a középszintűek pedig június 15. és július 1. között kerülnek megrendezésre.

Törtnelem érettségi feladatok, töri megoldások 2026 májusában

A hivatalos feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal oldalára. A történelem érettségi feladatok és megoldásuk az alábbi linkeken elérhetőek:

• 2026 májusi középszintű történelem érettségi feladatok és megoldások
• 2026 májusi emelt szintű töri érettségi feladatok és megoldások

A nem hivatalos megoldásokat ide kattintva nézhetitek meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Történelem érettségi 2026: Ezeket a feladatokat kapták a diákok az írásbeli vizsgán

A diákoknak a Rákosi-korszakról vagy I. Károlyról kellett esszét írniuk a hosszú feladatnál.

Hogyan zajlik a töri érettségi? Mit kell tudni a vizsgán?

A középszintű történelem érettségi írásbeli vizsgán a vizsgázóknak 180 perc áll rendelkezésre, hogy megoldják a feladatsort, amelyre összesen 100 pontot kaphatnak. A kitöltésére rendelkezésre álló időt szabadon oszthatják be, és a feladatok megoldási sorrendjét is maguk határozhatják meg. Segédeszközként minden vizsgázónak szüksége van egy, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszra, amelyről saját maga gondoskodik, továbbá a vizsgaszervező intézmény vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárat biztosít.

Az írásbeli feladatlap egyik része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból áll. Ez a rész 12 feladatot tartalmaz, amelyek különböző történelmi korszakokhoz kapcsolódnak: az ókorból és a jelenkorból 1-1, míg a többi korszakból 2-2 feladat szerepel. A feladatok legalább fele magyar történelemhez kötődik, és minden esetben valamilyen forrás (például szöveg, kép, diagram vagy térkép) feldolgozására épülnek. A feladatok között szerepelhet információkeresés, források összevetése, fogalmak azonosítása, ok-okozati összefüggések felismerése, illetve következtetések megfogalmazása is.

A feladatlap másik nagy egysége a szöveges, kifejtendő feladatokból áll, amelyek két kronológiai szakaszhoz kapcsolódnak: az ókortól 1849-ig, valamint az 1849 utáni időszaktól napjainkig. Ezekben a feladatokban a vizsgázónak összefüggő, szerkesztett szövegben kell kifejtenie válaszait, szintén források felhasználásával. Kétféle esszétípus szerepel: rövid (100–130 szó) és hosszú (210–260 szó) terjedelmű feladat.

A feladatsor összesen négy esszéfeladatot tartalmaz: két rövidet az egyetemes történelemből (külön az 1849 előtti és utáni korszakból), valamint két hosszút a magyar történelemből (szintén a két korszak szerint). A vizsgázónak ezek közül kettőt kell kiválasztania egy egyetemes és egy magyar történelmi témájú feladatot. Fontos szabály, hogy a kiválasztott feladatok különböző korszakokra vonatkozzanak: ha a rövid esszé az 1849 előtti időszakról szól, akkor a hosszú esszének az 1849 utáni korszakot kell feldolgoznia, és fordítva. A választást a vizsgázónak a feladatlapon is jelölnie kell.

EZ IS ÉRDEKELHET

Történelem érettségi 2026: A szaktanár elárulta, melyik feladat foghatott ki a diákokon

A tanár szerint a kommunizmus szinte biztos pont volt, de a 19. századi eszméknél és egy karikatúránál már sokan elbizonytalanodhattak

Az emelt szintű történelem érettségi írásbeli vizsgán 240 perc áll rendelkezésre, és itt is 100 pont szerezhető összesen. A feladatsor két részből áll: az I. rész 100 percig, a II. rész 140 percig tart. Először mindig az I. feladatlapot kell kitölteni, amelyet a megadott idő lejárta után a felügyelő tanár összegyűjt, és csak ezután kezdhető meg a II. feladatlap megoldása. A második részhez szükséges egy kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó történelmi atlasz, valamint a vizsgaszervezők helyesírási szótárat is biztosítanak.

Az első rész egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból áll, összesen 12 feladattal. Ezek különböző történelmi korszakokat fednek le: az ókorból és a jelenkorból 1-1, míg a többi korszakból 2-2 feladat szerepel. A feladatok legalább fele magyar történelemhez kapcsolódik, és minden esetben valamilyen forrás – például szöveg, kép vagy diagram – értelmezésére épül. A feladatok között szerepel információkeresés, összehasonlítás, fogalmak magyarázata, események sorrendbe állítása, valamint ok-okozati összefüggések felismerése és értelmezése is.

A második rész szöveges, kifejtendő feladatokat tartalmaz, amelyek három kronológiai szakaszhoz kapcsolódnak: az ókortól 1849-ig, az 1849 utáni időszaktól napjainkig, illetve egy komplex feladat esetében az egész történelmi időszakot átfoghatják. Ezekben a feladatokban a vizsgázónak összefüggő, szerkesztett szövegben kell válaszolnia, szintén források feldolgozására támaszkodva.

A feladatlapon háromféle esszétípus jelenik meg: rövid (110–130 szó), hosszú (240–290 szó) és komplex (290–340 szó) feladat. Összesen hat feladat közül lehet választani: két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó, két hosszú, magyar történelemhez kapcsolódó, valamint két komplex feladat szerepel a lapon. A vizsgázónak ezek közül három feladatot kell kiválasztania: egy rövidet, egy hosszút és egy komplexet. Fontos szabály, hogy a rövid és a hosszú esszé különböző korszakokra vonatkozzon: ha a rövid az 1849 előtti időszakot tárgyalja, akkor a hosszúnak az 1849 utáni korszakról kell szólnia, és fordítva. A választást minden esetben jelölni kell a feladatlapon.

Helyesírás a töri érettségin

Bár a helyesírás nem kap akkora hangsúlyt a történelem érettségin, mint a magyarérettségin, mégis több értékes pont múlhat rajta. Fontos tudni, hogy mind közép-, mind emelt szinten elfogadják a személynevek eredeti és magyaros írásmódját is (például Martin Luther vagy Luther Márton, illetve Jelačić vagy Jellasics). Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes azt a formát használni, amelyet biztosan ismerünk.

A javítási útmutatók szerint, ha a személynevek, földrajzi nevek vagy fogalmak pontatlan leírása egyértelműen helyesírási hibának tekinthető, és nem szakmai tévedésnek, akkor a választ el kell fogadni. Éppen ezért, ha csak nagyjából emlékszünk egy fogalomra, akkor is érdemes leírni: előfordulhat, hogy csak minimális az eltérés, és a javító tanár ezt helyesírási hibaként kezeli. Ha bizonytalanok vagyunk, akár a helyesírási szótár segítségével is megpróbálhatjuk kikeresni a megfelelő alakot.

Nemcsak a helyesírás számít azonban, hanem a szöveg felépítése is. A hosszabb kifejtős feladatoknál figyelni kell arra, hogy a válasz tagolt legyen: tartalmazzon bevezetést, kifejtést és befejezést, illetve összegzést. A jól strukturált, átlátható szöveg szintén pontokat érhet.

Emellett érdemes tudatosan használni a témához kapcsolódó szakkifejezéseket. Ebben sokat segíthetnek a feladatban szereplő források is: az azokban megjelenő fogalmakat célszerű beépíteni a válaszba, lehetőleg úgy, hogy az is kiderüljön, tisztában vagyunk a jelentésükkel. Még ha nem is vagyunk teljesen biztosak bennük, akkor is érdemes megpróbálni alkalmazni őket.

Tippek, tanácsok a töri érettségihez

1. Minden feladatot olvass el figyelmesen, akár többször is. Könnyű félreérteni egy kérdést, és ezzel feleslegesen pontokat veszíteni. Győződj meg róla, hogy pontosan arra válaszolsz, amit kérdeztek.

2. Ne hagyj üresen egyetlen feladatot sem. Akkor is írj be valamit, ha nem vagy biztos a válaszban – egy jó tipp is érhet pontot. Párosítós vagy választós feladatoknál különösen igaz ez: még véletlenszerű kitöltéssel is növeled az esélyed a pontszerzésre.

Ne felejtsd el minden lapra ráírni a neved!

3. Gazdálkodj tudatosan az időddel. Könnyű elveszni a hosszú forrásokban, ezért érdemes először a kérdést átnézni, majd célzottan keresni a választ a szövegben vagy ábrában. Ha marad időd a végén, mindenképp ellenőrizd a válaszaidat, és olvasd át újra a kérdéseket.

4. Használd ki a forrásokat. Nem dísznek vannak: sokszor konkrét válaszokat vagy erős kapaszkodókat adnak, ezért mindig térj vissza hozzájuk.

5. A hosszabb szövegalkotási feladatok előtt készíts vázlatot. Gyűjtsd össze a fontos fogalmakat, eseményeket, évszámokat és személyeket, és gondold át a szöveg felépítését: legyen világos bevezetés, kifejtés és lezárás. Próbálj a kérdésre fókuszálni, és kerüld a felesleges kitérőket.

6. Ne ess pánikba, ha ismeretlen témával találkozol. A történelemérettségi nem csak bemagolt tudásról szól: sok feladat logikával és a források értelmezésével is megoldható.

7. Ne hasonlítgasd magad a többiekhez vizsga közben. Az csak felesleges stresszt okoz. A saját tempódban haladj, és koncentrálj a saját munkádra.

8. Ha elfáradsz vagy elakadsz, tarts rövid szünetet. Egy kis pihenés, egy korty víz vagy pár perc „kikapcsolás” segíthet abban, hogy frissebb fejjel folytasd a munkát.

10. Válaszd meg tudatosan az esszéfeladatokat. Figyelj arra, hogy a szabályoknak megfelelő kombinációt válaszd, és inkább azt a témát részesítsd előnyben, amelyben magabiztosabb vagy. Ha menet közben rájössz, hogy nem volt jó döntés, még válthatsz – a végleges választást csak a végén kell rögzíteni.

Címlapkép: Lehoczky Péter, MTI/MTVA