Komoly kihívással néz szembe az oktatás: folyamatosan nő az SNI-s diákok száma, roskadozik a rendszer

A Központi Statisztikai Hivatal helyzetképe alapján az általános iskolások 9,7 százaléka sajátos nevelési igényű. Ez az arány az évfolyamok előrehaladtával folyamatosan emelkedik. Míg az első osztályban 8,7 százalék, addig nyolcadikra már átlépi a 11 százalékot. Az érintettek mintegy 73 százaléka – közel 51 ezer diák – integráltan, a többségi iskolákban tanul a társaival együtt.

A területi eloszlásban szintén komoly különbségek mutatkoznak. Békés vármegyében a legmagasabb az érintettek aránya (15,6 százalék). Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében pedig a legalacsonyabb (6,2 százalék). A szakemberek szerint ugyanakkor feltételezhető, hogy a rendszerben sok olyan diák is jelen van, akiket még nem vizsgáltak ki. Ők így nem rendelkeznek hivatalos diagnózissal.

Egy korábbi cikkünkben szakértőkkel beszéltünk arról, hogy az SNI kategóriák közti határvonalak gyakran elmosódnak, így nehéz eldönteni, ki kerülhet be a normál tanulók közé, és ki nem. A hagyományos pedagógusok gyakran nincsenek felkészítve ezeknek a kihívásoknak a kezelésére, ami tovább nehezíti a helyzetet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így veri át rengeteg magyar szülő az iskolákat: jobb sorsot szánnak a gyereknek, de hiába

A hagyományos pedagógusok gyakran nincsenek felkészítve az SNI-s diákokból fakadó kihívások kezelésére, ami tovább nehezíti ezeknek a tanulóknak a helyzetét.

A leggyakoribb diagnózis egyébként a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar. Ez az integráltan oktatott gyerekek 69 százalékát érinti. Ezt követi az autizmus spektrumzavar 11 százalékkal, valamint a beszédfogyatékosság 8,2 százalékkal. A nemek között is jelentős az eltérés. A fiúk körében közel kétszer annyi az SNI-tanuló (12,6 százalék), mint a lányoknál (6,7 százalék).

Nagy terhet ró a növekvő létszám a szakemberekre

A növekvő diáklétszám hatalmas feladatot ró a szakemberekre. Jelenleg az általános iskolákban mintegy 4900 gyógypedagógus és konduktor, valamint 949 fejlesztőpedagógus tevékenykedik. Mellettük egy több mint 1400 fős utazó gyógypedagógusi hálózat dolgozik a gyerekek fejlesztésén.

Az ellátórendszerre nehezedő nyomás és a korai fejlesztés fontossága is szerepet játszhatott egy friss kinevezésben. A kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkári feladatokkal ugyanis Kereki Juditot bízták meg. A közgazdász és gyógypedagógus végzettségű szakember több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a kora gyermekkori intervenció, illetve az ellátórendszer fejlesztése terén.