Történelem érettségi 2026: A szaktanár elárulta, melyik feladat foghatott ki a diákokon

A szaktanár értékelése alapján a középszintű történelemérettségi első része nem bizonyult kiugróan nehéznek, inkább a közepes kategóriába sorolható. Véleménye szerint azok a diákok, akik a négy év során következetesen készültek, jó eséllyel magabiztosan boldogulhattak a feladatokkal.

A különbségek inkább abból adódhattak, hogy ki melyik témakörökre helyezte a hangsúlyt a felkészülés során. Bár a feladatsor alapvetően a megszokott struktúrát követte, néhány kérdés eltért a rutinszerűen gyakorolt mintáktól.

EZ IS ÉRDEKELHET

Történelem érettségi 2026: töri vizsgafeladatok, megoldások, eredmények, tippek egy helyen

Mit kell tudni a töri érettségi előtt? Milyen feladatok voltak a történelem érettségi vizsgán 2026-ban? Hol található az idei feladatsor és a megoldások? Mutatjuk.

Ilyen volt például a középkori egyház hierarchiáját vizsgáló feladat, amely bár nem ismeretlen a vizsgázók számára, ezúttal szokatlanabb megközelítésben jelent meg. A tanár szerint ez ugyan elbizonytalaníthatott egyeseket, de alapvetően megoldhatónak számított.

Nehézséget okozhatott a Németországhoz kapcsolódó feladat is, ahol egy karikatúra értelmezése szerepelt. Ennek tartalma nem volt teljesen egyértelmű, ami bizonytalanságot eredményezhetett a diákok körében.

A legnagyobb kihívások közé a 19. századi eszmetörténeti feladat tartozhatott, ahol a helyes állítások kiválasztása még viszonylag egyszerű volt, de az adott eszme pontos azonosítása már problémásabb lehetett. A tanár szerint itt akár az is kérdéses lehetett, hogy nacionalizmusról vagy liberalizmusról van-e szó.

Szintén nehezebb résznek bizonyulhatott a dualizmus kori etnikai viszonyokat feldolgozó feladat, amely egy kevésbé hangsúlyos aspektust is érintett. A kommunizmus témaköre ugyanakkor idén sem maradt el: a szaktanár szerint ez szinte minden évben visszatérő feladat, így a diákok számára várható elemnek számított.

A történelemérettségi második részében a diákok a szaktanár szerint összességében kedvező, jól tanulható esszétémákat kaptak: a rövid esszéknél a céhek, illetve Németország 1938-as terjeszkedése közül választhattak, míg a hosszú esszénél I. Károly uralkodása vagy a Rákosi-diktatúra szerepelt.

A szakértő szerint a céhek és Károly Róbert témája különösen népszerű és jól begyakorolt, a Rákosi-korszak pedig friss tananyagként sokaknak előnyt jelenthetett. Ugyanakkor a német terjeszkedésnél egy fontos nehezítő tényező volt, hogy kizárólag az 1938-as eseményekről kellett írni, ami a túl sok tudással rendelkező diákokat is megtéveszthette. A siker kulcsa végül a szakkifejezések pontos használata és a források helyes beépítése volt.

Címlapi kép: MTI