Ünnepi hangulat költözött a Veszprémi Állatkertbe, ahol december 17-én immár hagyományosan megrendezték az Állatok karácsonyát.
Magyarországon most az látszik, hogy az általános szegregációs mutatónk és az elit elkülönülésében is van egy törés 2012-13 körül: a meredek növekedés stagnálássá változik. A szegények elkülönülésének növekedésében mintha nem lenne változás, de az elit elszeparálódásának növekedése megáll – mondta el a G7-nek adott interjújában Hermann Zoltán, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, akivel a portál a gettóiskolák helyzetéről beszélgetett.
Hermann Zoltán az interjúban beszél arról, hogy a szegregált iskolába járás önmagában rontja a tanulói teljesítményeket és az esélyeket a sikeres továbbtanulásra. Ha egy szegregált iskolában tanuló és egy nem szegregált iskolában tanuló, más szempontok szerint viszont hasonló diákot hasonlítunk össze, akkor durván 3-5 százalékponttal lesz kisebb a középfokú végzettség, vagy az érettségi megszerzésének valószínűsége a szegregált iskolába járó diáknál.
A szakember beszélt arról is, hogy véleménye szerint a hazai szegregációs helyzet bonyolult, egy körkörös, önmagát erősítő folyamat. Úgy véli, azért ilyen erős a szegregáció, mert úgy érzékelik a szülők, hogy nagy az iskolaválasztás tétje és nagyok az érzékelt különbségek az iskolák között. Éles a verseny a jó iskolába és jó tanítóhoz kerülésért, és nagyon fontos, hogy milyen diákok járnak az iskolába. További probléma az is, hogy a magyar iskolarendszer nem tud mit kezdeni a problémás gyerekekkel, sok esetben nincs meg az iskoláknál és tanároknál az ehhez szüksége pedagógiai eszköztár.
Hermann Zoltán elmondta azt is, a szegregációs helyzetet az egyes iskolák külön nem tudják kezelni. Nem megoldás ugyanis szerinte, ha egy helyi iskolapiacról kiragadunk egy iskolatípust, és változtatásra kényszerítjük. A szegregáció problémáját úgy lehet kezelni csak, ha egy adott területen, adott iskolapiacon működő összes iskolát egy rendszernek tekintve próbálunk változtatni.
Tavaszi szünet 2026: mikor lesz és meddig tart a húsvéti szünet? Itt az összes iskolai szünet dátuma
Mikor lesz pontosan a tavaszi szünet, mikor lesz a húsvét 2026-ban? Mutatjuk, hogyan alakul a további iskolai szünetek rendje a 2025/2026-os tanév során.
-
Karácsonyi bevásárlás: miért éri meg a Lidl mellett dönteni az ünnepek előtt?
Az ünnepi készülődés mindenkitől sok energiát és alapos tervezést igényel, ezért a Lidl célja, hogy az idei karácsonyi bevásárlást a vásárlók egyszerűen és egy helyen intézhessék.
-
Közeledik a síszezon, féláron is elérhető a Gránit Bank Platinum kártya: 50 milliós, síelésre is érvényes utasbiztosítás jár hozzá
Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban.
-
Ez a cég ott lát lehetőséget, ahonnan más menekül: bevásárolták magukat egy borsodi zsákfalu baromfifeldolgozójába
A Pi-Pi Kft. a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével korszerűsíti az üzemet.
-
Elektromos 4x4 városban, országúton, terepen: hol jön ki az előnye?
Mit is nyújt a négykerék-hajtás a mindennapokban az autósok számára?
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.








