Méregdrága nyelvvizsgára lesz szüksége a diákoknak: sokaknak ugorhat a diploma

Nemcsak általános, hanem szaknyelvi nyelvvizsga is kell a diploma megszerzéséhez. Ilyen szak például a népszerűségi lista éléről letaszíthatatlan gazdálkodási és menedzsment, amelyet évről évre 8-10 ezren jelölnek meg a felvételi lapon, és több mint háromezren el is kezdenek. Ezen a BSc-szakon a diploma egyik feltétele legalább egy B2-es szakmai nyelvvizsga megszerzése, és ugyanilyenek a követelmények a szintén több ezer felvételizőt vonzó kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások alapképzésen is – igaz, a szakmai bizonyítványt „ki lehet váltani” egy felsőfokú, általános nyelvvizsgával. A nemzetközi gazdálkodást tanulókra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik két B2-es szakmai vizsgára kell felkészülniük, és csak az egyiket helyettesíthetik C1-es, általános nyelvvizsgával.

A többi szakterületen csak néhány olyan képzés van, ahol ilyen feltételhez kötik a diploma megszerzését, ezek egyike a nemzetközi tanulmányok, ott a végzősöknek szintén két B2-es nyelvvizsgát kell bemutatniuk, az egyiknek szaknyelvinek kell lennie, írta az HVG.

Gyalog Hajnalka, a szaknyelvi kurzusokat is kínáló Business Focus Nyelviskola szakmai vezetője azt mondta, a gazdasági képzések hallgatóinak akkor is érdemes lenne szaknyelvet tanulniuk, ha nem lenne kötelező, a vizsgákon ugyanis azt a szókincset kérik számon, amelyre a gazdasági, üzleti életben egyébként is szükségük lesz pályakezdőként.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drámai helyzetben a magyar nyelviskolák: komoly drágulás kísérheti az inflációt

Már közel 15 százalékot drágítottak az iskolás és nem elképzelhetetlen, hogy az év során további 10-15 százalékos áremelést is meglépnek.

Ki mit választ?

Választék van bőven. A legtöbb vizsgatípus közül persze az üzleti vagy gazdasági területen tanulók válogathatnak, de műszaki, orvosi és jogi szaknyelvből is több helyen vizsgáztatnak. Egészen különleges szaknyelvi vizsgarendszerek is vannak: a Károli Gáspár Református Egyetemen például angolból, németből és olaszból lehet egyházi szaknyelvi vizsgát tenni, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központjában katonai szaknyelvből, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem központjában pedig bibliai héberből lehet bizonyítványt szerezni.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen agrár- és környezetvédelmi szaknyelvből, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vizsgaközpontjában pedig diplomáciai szaknyelvből szerveznek írásbeliket és szóbeliket. Felkészítő kurzusokat egyébként számos nyelviskola, egyetem és magántanár hirdet, az árak a tanfolyamok hosszától és intenzitásától függően változnak. Van olyan egyetem, amely 45 ezer forintért kínál 36 órás kurzust, máshol 70-90 ezer forintért lehet részt venni egy 40 órás tanfolyamon, de 110-120 ezer forintos, tizenkét hetes felkészítőt is találtunk.

A tanfolyamok hossza általában két-három hónap, ennyi idő alatt ugyanis fel lehet készülni egy középfokú gazdasági nyelvvizsgára – persze csak akkor, ha valaki otthon is legalább heti négy-öt órát készül, és megvan a B2-es nyelvtudása. Ezeken a szaknyelvi kurzusokon egy nyelvvizsgatípusra készítik fel a jelentkezőket – a legtöbb nyelviskola a vizsgaidőpontokhoz igazítja a tanfolyamok indulását is.

Átvesszük a nyelvvizsga témaköreit, mind a szókincset, mind a tudásanyagot. Beszélünk gazdasági jelenségekről, a legfontosabb definíciókról, szervezetekről, a gazdasági szaknyelvben használt rövidítésekről. Átnézzük, milyen típusfeladatok vannak az írásbelin, mire lehet számítani, átismételjük a fontosabb nyelvtani részeket

– mondta Gyalog Hajnalka. A szóbelire is sokat készülnek, főként a szituációs feladatokra.

Az egyik feladatnál a vizsgázóknak diagramokat kell értelmezniük és angolul prezentálni. Ez a készség fontos az üzleti életben, és ilyen feladattal nem feltétlenül találkoznak a hallgatók az egyetemen

– tette hozzá.A nyelvtanár szerint korábban a fordítás volt a „mumus”, de azt a legtöbb szakmai és általános nyelvvizsgából pár éve kivették, így ma már inkább a szóbelitől tartanak a hallgatók.

Sok egyetemista úgy érkezik hozzánk, hogy azt mondja: valójában soha nem tanult meg beszélni idegen nyelven. Van szókincse, vannak nyelvtani ismeretei, de megijed, ha beszélnie, pontosabban beszélgetnie kell

–  emelte ki Gyalog Hajnalka.