Óriási blama: hibás volt a felvételi feladatlap, rengeteg magyar diák futott rá

A szombati központi írásbeli felvételin mintegy 69 ezer tanuló vett részt országszerte. A megmérettetésen 52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes diák adott számot tudásáról a középiskolai továbbtanulás reményében.

A hatodik évfolyamosok magyar nyelvi feladatsorában az 5. feladat c) pontja okozott gondot, amely Kosztolányi Dezső Szerenád című verséhez kapcsolódott. A tanulóknak azt kellett eldönteniük, hogy a felsorolt négy költői eszköz – hasonlat, megszólítás, megszemélyesítés és metafora – közül melyik hiányzik a műből.

Egy budapesti középiskolai magyartanár értékelése szerint már maga a választott vers elemzése is komoly kihívást jelenthetett a diákoknak, mert összetett költői képek felismerését várták tőlük. A feladat megoldása azonban lehetetlen volt, mivel a vers valójában mind a négy felsorolt stilisztikai eszközt tartalmazza.

A hivatalos javítási útmutató végül minden választ – sőt még a válasz teljes hiányát is – elfogadhatónak minősítette, és egy pont megadását írta elő valamennyi esetben. Az Oktatási Hivatal megkeresésünkre ezt közölte: "A hatévfolyamos magyar nyelv írásbeli felvételi feladatlap 5/c feladatánál a végső változat egy technikai hiba miatt nem rendelkezik egyértelmű megoldással, ezért a vizsgázók érdekeit, az egyenlő esélyeket is szem előtt tartva a feladatlapkészítő bizottság azt a méltányos szakmai döntést hozta, hogy az adott itemre adható legfeljebb 1 pontot minden vizsgázó megkapja."

A megkérdezett szaktanár vitatja, hogy technikai hibáról lenne szó. Álláspontja szerint egyértelműen szakmai tévedés történt. Úgy véli, technikai problémának elgépelést vagy nyomdahibát lehetne nevezni, nem pedig tartalmi félrevezetést. A pedagógus feltételezi, hogy a hibára csak a vizsga lebonyolítása után figyeltek fel a javítók, amikor szembesültek azzal, hogy a feladatnak nincs egyetlen helyes megoldása sem.

A késői felismerés azért is különösen problémás, mert sok diák értékes perceket áldozott a megoldhatatlan feladat elemzésére. "Látszik a feladatlapokon, hogy milyen sok idő ment el ezzel, többen egyesével pipálgatták, amiket megtaláltak, aztán bajban voltak, ha mindegyiket megtalálták" – mondta a tanár. Hozzátette: "Hibázni lehet, csak akkor be kell ismerni."

Az időveszteség méltánytalanságát az is jelzi, hogy aki egyszerűen kihagyta a kérdést, ugyanannyi pontot kapott, mint az, aki percekig küzdött a megoldással. Az Oktatási Hivatal álláspontja szerint azonban a történtek nem befolyásolják érdemben a felvételizők közötti írásbeli rangsor kialakítását.