2020. augusztus 12. szerda Klára

Küszöbön a totális összeomlás: sanyarú sors vár a magyar nyugdíjasokra


Magyarországon az időskori függőségi hányados jelenleg megegyezik az OECD országok átlagával, 27,9-el. Azonban ez várhatóan az elkövetkezendő 30 évben csaknem a duplájára emelkedik majd, amely rengeteg terhet fog róni az aktív dolgozó lakosságra és meg fogja nehezíteni az idősek helyzetét. A nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen lesz, de az idősek szociális helyzetének javítása, vagy csak szinten tartása is nem csak a nyugdíjakon fog múlni. Egész Európában gondot fog jelenteni az idősellátás, az elszigeteltség, vagy akár a demencia.

Az öregedő társadalom problémájával leginkább küzdő országok helyzetét az egyik legjobban tükröző mérőszám az időskori függőségi hányados (old age dependency ratio), mely az idősek és az aktív korú népességek számának arányát mutatja. Az OECD becslései azt is megmutatják, hogy a jövőben, 5 vagy akár 30 év múlva várhatóan ez milyen mértékű lesz, mely országok számára fog a legnagyobb problémát jelenteni.  

A társadalom elöregedése egyre súlyosabb probléma a jóléti társadalmak, így a magyar lakosság számára is. Nem csak egyszerűen arról van szó, hogy egyre kevesebb aktív korú, dolgozó ember tart el egyre több időst a nyugdíjkorhatár felett. Számos feladat vár még megoldásra, mint például a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tétele, az időskori életminőség és a tartós gondozás biztosítása.

Az időskori függőségi hányados 2015-ös adatai alapján Magyarországon az idős lakosság aktív korúakhoz viszonyított aránya egyezik az OECD országokéval: 27,9. Ez jobb például Ausztria (30,5), Görögország (33,0) vagy Svédország (33,8) arányánál, de rosszabb, mint Szlovénia (28,8), Szlovákia (21,5) vagy Törökország (13,4) mutatója. 

Azonban 30 év múlva, 2050-re a 2015-ös arány csaknem meg fog duplázódni az OECD becslések szerint. Magyarországon a becsült időskori függőségi ráta 52,4 lesz. Így míg hazánk 2015-ös adatok alapján 27 országból a 20. helyet foglalta el, a becslések szerint a 15 helyre fog kerülni, bár várhatóan az OECD átlag (53,2) alatt maradunk. A ráta növekedésének mértéke a spanyoloknál, görögöknél, portugáloknál lesz a legmagasabb, míg a legkevésbé a finneknek, dánoknak, svédeknek kell aggódniuk. 

Az elöregedő társadalom problémái

Az sem elhanyagolható probléma a jövőben, hogy amíg a várható élettartam egyre nő, figyelembe kell az egészségben eltöltött éveket, amelynek átlaga Magyarországon a nyugdíjkorhatár alatt van: az Eurostat legutóbbi elérhető adatai szerint 2016-ban Magyarországon a nők egészségben várható élettartama 60,2, férfiaknál pedig 59,5 év volt, tehát gyakorlatilag rengeteg magyarnak már azelőtt megromlik az egészsége, mielőtt elérné a nyugdíjkorhatárt.

Az is a jövő nagy problémája lesz, hogy rengeteg idős él elszigetelten, egyedül. 2016-os adatok szerint a 65 éves és idősebb népesség 31 százaléka élt egyedül, tehát 554 ezer fő. Az időseknek sokszor nincs olyan élő gyermeke, aki el tudná látni a gondozását szükség esetén, és ahogy nő az életkor, az arány is romlik: a 65 év feletti nők 11, míg a férfiaknak 21 százalékát érinti ez a probléma.

Az idősotthonok tekintetében elég rossz a helyzet: ezt a szolgáltatást mindössze az idősek 3 százaléka tudja igénybe venni. Idősek otthonában jelenleg 100 férőhelyre 45 várakozó jut a hivatalos statisztika szerint, viszont a nem hivatalos becslések rosszabb arányt mutatnak: azt, hogy 100 férőhelyre nagyjából 60-an várakoznak. A várakozási átlagosan két év, ezért az is nagy terhet ró a családokra, hogy addig valamilyen módon otthon biztosítsák a gondozást.

A gondozási problémák nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával érintett idősek számának növekedésével. Az ő számuk nagyjából 250 ezerre tehető, és közülük is mindössze 6 százalék kerül be idősek otthonába. Viszont arányuk az idősotthonok férőhelyein már jelenleg is 23 százalék az összes bentlakóhoz viszonyítva.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk

Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.