Ez lesz a veszte a magyar nyugdíjasoknak: 10 évük sincs hátra

A nyugdíjtakarékosság indításának három indoka van. Farkas András, a Consequit értékesítési vezérigazgatója a Portfolio Öngondoskodás 2015 konferenciáján adott előadáson ezeket emelte ki, mint a nyugdíj elő-takarékosság indításának fő okait:

• Észszerűség törvénye

• Erkölcsi törvény

• Magyarország Alaptörvénye és a Polgári törvénykönyv

Az észszerűség törvénye szerint azért kell nyugdíjra félretennünk, mert a "demográfiai cunami" a nyakunkon van, és hamarosan sokkal kevesebb dolgozónak kell eltartania az időseket, mint most, vagy akár néhány évtizeddel korábban. Mit is jelent ez?

Amikor a mostani 30-asok nyugdíjba mennek már sokkal kevesebb eltartó és sokkal több eltartandó lesz, mint most, 15 éven belül nyugdíjba fog vonulni 2,1 millió magyar és a munkaerőpiacra csupán 1,6 millió gyerek fog belépni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet fenntartásához is legalább félmillió plusz adófizetőre lenne szükség. Ha csökken a járulékfizetők száma és a versenyképesség miatt a járulék mértékét csökkentik, akkor több nyugdíjassal számolva csak akkor tartható a rendszer, ha csökkennek a nyugdíjak.

Az erkölcsi törvény alapja, hogy a gyermekeinknek jobb lehessen, mint a jelenlegi generációnak és ne a gyermekeknek kelljen eltartania az időseket. Ahhoz, hogy ezt megelőzhessük, érdemes gondolni a nyugdíj célú megtakarításra is, amivel nem ragadunk gyerekeink nyakán.

Az Alaptörvény kimondja az alábbi két tartási kötelezettséget:

• "A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni"

• "A nagykorú gyerekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni"

Az első pont teljesen logikus, hiszen a saját gyerekéről mindenki akar és szikott is gondoskodni, más a helyzet viszont a szülők eltartásával. A szülői tartási kötelezettségre ráadásul a Ptk. konkrét szabályokat mond ki (Ptk. 4:200 §): ha nincs gyermek, akkor távolabbi rokonnak kell gondoskodnia az idősről. Ez százezreket érinthet majd, ráadásul a (már felnőtt) gyermek jövedelmének felét is elérheti a kötelező tartás - tette hozzá Farkas. Ez elsősorban azért lehet problémás, mert a szülő eltartásán felül a saját magát, sőt gyermekeit is el kell tartani, ami jelentősen megnöveli a dolgozó terheit.

A magyar nyugdíjasok mindössze 5 százaléka kap most 200 ezer forint feletti nyugdíjat, ennek egyik oka az, hogy a nettó jövedelem negyedét titkolják el a magyarok, amellyel a járulékfizetés jelentősen alacsonyabb, így a nyugdíjra fordítható összeg is ennyivel alacsonyabb lesz.

A nyugdíjba menő magyarok átlagosan a korábbi fizetésük 80 százalékát kapják meg nyugdíjként, ami rendkívül magas nemzetközi összehasonlításban. Sok esetben az is előfordul, hogy a korábbi bérrel megegyező nyugdíjat kapják az idősek, ez hosszú távon a rendszer fenntarthatatlanságát eredményezi.

 - tette hozzá Matits Ágnes, nyugdíjszakértő a konferencián. A jelenleg nem ellátottak azért nem kapnak (elég) nyugdíjat, mert nem jár nekik nyugdíj, hiszen korábban nem fizettek (elegendő) járulékot.

Nemcsak a Portfolio Öngondoskodás 2015 konferencia résztvevői szerint kérdéses, hogy miből élünk majd meg nyugdíjas éveinkben. Az OTP pénzeken ismertette a rendszeren végzett Öngondoskodás index felméréstét, amelyből kiderült: kevesebb, mint fele annyi nyugdíjat kapunk majd az államtól nyugdíjba vonuláskor, mint amennyi a korhatár elérése előtti életszínvonalunk fenntartásához szükséges.

Mit tehetünk a nyugdíjunkért?

Ha nem szeretnénk, hogy felkopjon az állunk nyugdíjasként és a gyermekeinkre sem akarunk támaszkodni, akkor érdemes minél előbb, akár már a 20-as éveinkben elkezdeni félretenni nyugdíjra. Ezt három termékkel is megtehetjük, amelyek után 20 százalékos adójóváírást érvényesíthetünk, ráadásul a nyugdíjként felvett pénzünk kamatadó és egészségügyi hozzájárulás mentes lesz. Ezeket a nyugdíjcélú megtakarításokat indíthatjuk el:

• Önkéntes nyugdíjpénztár

• Nyugdíjbiztosítás

• Nyugdíj elő-takarékossági számla

Ezekről részletesebben ebben a korábbi cikkünkben olvashatsz.