Nyugdíjuk miatt rettegnek a magyarok: már csak ebben bízhatnak?

Az NN Biztosító kutatása szerint majdnem ugyanennyien aggódnak is amiatt, hogy nem lesz elég nyugdíjuk. A 18–69 évesek túlnyomó többsége (88%) úgy véli, hogy a nyugdíjas évek anyagi biztonságát az államnak kell garantálnia, miközben 80 százalékuk komolyan aggódik is a saját időskori jövője miatt – derül ki az NN Biztosító kutatásából. Ez a hozzáállás minden korosztályban hasonló, tehát nyugdíjkérdésben nincs generációs szemléletváltás: még a legfiatalabbak is az állami rendszerben bíznak.

Ez különösen meglepő, hiszen minél fiatalabban kezd valaki nyugdíjas korára előtakarékoskodni, annál kisebb anyagi terhet jelent számára a felkészülés. Ugyanakkor aggasztó is, mert a demográfiai előrejelzések szerint Magyarországon az idősek (65 év felettiek) aránya a munkaképes korú népességhez képest 2023-ban még 31 százalék volt, 2060-ra viszont 52 százalékra nőhet.

Ez egyre nagyobb terhet ró majd az állami költségvetésre, és azt is előrevetíti, hogy a mai fiataloknak várhatóan hosszabb ideig kell dolgozniuk, hiszen a nyugdíjkorhatár emelése a rendszer finanszírozhatóságának egyik lehetséges eszköze, mutat rá az Európai Bizottság egy 2024-es riportja.

Biztató, hogy a kutatásunkban résztvevők 64 százaléka rendelkezik valamilyen hosszú távú pénzügyi tervvel a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére, ám az emiatt aggódók, valamint a megoldást az államtól várók magas aránya azt jelzi: van még feladatunk a szemléletváltás terén. Nyugdíj tekintetében mindössze 11 százalék gondolja meghatározónak az öngondoskodást, ami még mindig nagyon alacsony. Meggyőződésünk, hogy a biztosítási szektor transzparens, tisztességes működése és a pénzügyi edukáció erősítése a kulcs ahhoz, hogy a halogatást és aggódást az időben cselekvés váltsa fel

– mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Kockázatkerülés és a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatok

Minden tizedik válaszadó kifejezetten tart attól, hogy rossz pénzügyi döntést hoz és további 29 százalék szerint is inkább jellemző rá ez a bizonytalanság, mint a magabiztosság a pénzügyek terén. A fiatalabbak körében a teljesen bizonytalanok aránya 13 százalék, a 60 év felettieknél pedig 8 százalék. Vagyis az életkor előrehaladtával nő a magabiztosságunk, miközben a pénzügyi csalók áldozatai sok esetben éppen az idősebbek.

A kutatás egyben rámutatott egy ellentmondásra is: miközben a pénzügyileg magabiztosok aránya a legidősebbek körében volt a legnagyobb, az 50 feletti korosztályra jóval jellemzőbb a kockázatkerülés a pénzügyekben, mint a fiatalabbakra: az 50-59 évesek 38 százaléka, a 60 felettiek fele mondta azt, hogy hiába kecsegtet egy befektetés gyors és magas hozammal, mégis inkább a kisebb, de biztosabb hozamot választaná. Ugyanez az arány a 18-29 éveseknél csak 20 százalék.

Bizalom a biztosítók iránt

A többség (60 százalék) inkább bízik abban, hogy a biztosítók tisztességesen és becsületesen járnak el az ügyfelekkel, ebből 13 százalék azok aránya, akik teljes bizalommal fordulnak a biztosítók felé. Érdekes azonban, hogy ez az arány már jóval magasabb, 23 százalék azok körében, akik havi legalább 10 ezer forint megtakarítást tartanak biztosítási termékben.

Ez azt mutatja, hogy a személyes tapasztalat és a biztosítási termékekhez kötődő megtakarítás jelentősen növeli a bizalmat a szektor iránt. Közel hasonlóan erős a bizalom a pénzügyi tanácsadók iránt: 63 százalék bízik a szakértőkben, ám csak minden tizedik (9%) válaszadó értett egyet teljes mértékben azzal a válaszlehetőséggel, hogy „akinek van esze, az hozzáértőkre bízza a pénzét”. Vagyis a többség hallgat a pénzügyi tanácsadókra, de nem kizárólagosan.