Nagy változások élesednek a magyar nyugdíjaknál 2026-tól: rengeteg embert érint, ezt kell tudni

A jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvénytervezet több fontos változást tartalmaz az özvegyi nyugdíj szabályozásában. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója az InfoRádióban ismertette a legfontosabb módosításokat, amelyek 2026-tól lépnek életbe.

Az egyik legjelentősebb változás a különélő házastársak helyzetét érinti. A jelenlegi szigorú szabályozás szerint csak az a különélő házastárs jogosult özvegyi nyugdíjra, aki legalább egy éve külön él, és házastársa haláláig tartásdíjban részesült. Ez a korlátozás 2026-tól megszűnik.

"2026-tól, aki bármilyen okból nem él együtt házastársával, ugyanúgy jogosult lesz özvegyi nyugdíjra, mintha együtt éltek volna" – magyarázta Farkas András. A szakértő szerint ez egyértelműen erősíti a házastárs pozícióját az özvegyi ellátások rendszerében.

Az élettársak esetében azonban szűkülnek a jogosultsági feltételek. Eddig özvegyi nyugdíjat kaphattak, ha legalább egy évig együtt éltek és volt közös gyermekük, vagy gyermek hiányában legalább tíz éve megszakítás nélkül élettársi kapcsolatban éltek. Az új szabályozás szerint azonban, ha az egyik élettárs hivatalosan még házas, tehát különélő házastársa van, akkor már nem lesz jogosult élettársként özvegyi nyugdíjra.

"Mivel a különélő házastárs fogalma megszűnt, a házasság erősebb jogi kötést jelent az élettársi viszonynál" – emelte ki a nyugdíjszakértő.

Kedvező változás viszont azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot. Jelenleg, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után házasodik meg, és nem születik közös gyermeke, akkor legalább ötéves házassági együttélés szükséges az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz. Az új szabályozás szerint azonban, "ha a házasság nem éri el az öt évet, de azt megelőzően legalább tíz évig élettársi kapcsolatban éltek, akkor együtt számítva már jogosultságot ad az özvegyi nyugdíjra" – ismertette a változtatást a szakértő.

Farkas András szerint a tervezet összességében nem hoz jelentős változást, nem növeli vagy csökkenti látványosan az özvegyi nyugdíjra jogosultak körét. Véleménye szerint az egészségi állapot meghatározása és az árvaellátásra jogosultak körének bővítése jelentene érdemi változtatást.

A szakértő rámutatott, hogy jelenleg az özvegyi nyugdíj csak akkor éledhet fel, ha a megözvegyült személy egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos. "Az özvegyek úgy érzik, hogy kifejezetten arra törekszenek a felülvizsgálatok során, hogy az egészségi állapotuk 50 százalék fölé, például 51 százalékosra javuljon. Akkor bár jogosult lehet rokkantsági ellátásra, az özvegyi nyugdíj feléledését már nem kérheti" – hívta fel a figyelmet.

További problémának tartja, hogy az özvegyi nyugdíj feléledése csak két árvaellátásra jogosult gyermek nevelése esetén lehetséges. "Egyetlen gyermek, ha nem súlyosan fogyatékos, nem alapozza meg az özvegyi nyugdíj feléledését, pedig egy ilyen élethelyzet épp elég megterhelő feladat egyedül is" – vélekedett. A szakértő szerint ezeket a problémákat az érintettek régóta jelzik, de jelenleg nincs napirenden ezek megoldására irányuló jogszabály-módosítás.