Tovább gyarapodtak az önkéntes nyugdíjpénztárak

Farkas András nyugdíjszakértő szerint egyebek mellett azt is tisztázni kell, hogy az emelés pontosan mely ellátásokra vonatkozik majd.

A hangzatos rekordok ellenére a helyzet korántsem ad okot az ünneplésre.

A nyugdíjba vonulás után országonként óriási különbség lehet abban, hogy az ellátás a korábbi fizetés mekkora részét képes pótolni.

A világ népessége példátlan ütemben öregszik, a 65 év felettiek aránya ugyanis globálisan csaknem megduplázódik 2060-ra.

A 65 év feletti érintettekre pedig a januártól 120 ezer forintra emelkedő nyugdíjminimum szabályát is kiterjesztik.

Továbbra is a magyarok döntő többsége tart attól, hogy az infláció miatt jelentősen veszít értékéből a nyugdíjas éveire félretett pénze.

A Beatrice frontembere a hivatásszeretete mellett anyagi okok miatt is a színpadon marad, hiszen a mindössze 74 ezer forintos öregségi nyugdíjából nem tudna megélni.

A minimálnyugdíj emelése önmagában nem oldja meg a problémát a szakértő szerint: sok nyugdíjas egyre jobban leszakadhat.

A Magyar Államkincstár friss adatai szerint a hazai öregségi nyugdíjasok átlagosan 23,3 évet töltenek nyugdíjban.

Ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag visszalép a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját úgy kell kiszámítani, mintha soha nem lett volna tag.

Európában komoly vita zajlik arról, hány éves korban vonulhatunk nyugdíjba, ám legalább ilyen fontos kérdés, hogy mennyi időnk marad még utána.

A szakértők szerint a nagyobb eltéréseket egyértelműen az okozta korábban, hogy a rezsikiadások vagy az élelmiszerek nagyobb súllyal szerepelnek a nyugdíjas árindex számításában.