Prémium Magyar Államkötvényt vagy Nemzeti Kötvényt válasszak? Nem könnyű a kérdés, főleg akkor, ha magasabb inflációval számolunk. Mi történik akkor, ha megvásároltuk a Nemzeti Kötvényt, de közben elszaladni látjuk az inflációt? Ebben az esetben érdemes váltani - de csak akkor, ha az áremelkedés jelentős, és ki is tart 5 éves időtávon. A nagy államkötvény párharc második felvonásában azt nézzük meg, hogy a lehetséges inflációs forgatókönyvek mellett mikor érdemes a fix kamatozású NK-t PMÁP-ra cseréni.
Még meg sem jelent a piacon, de máris tarolt az új befektetés: a Nemzeti Kötvény. Az 5 év alatt folyamatosan növekvő, fix hozamot garantáló papírral kapcsolatban sokan jegyzik meg, hogy olyna hozamokat biztosít, amellyel ma még a kockázatos befektetések sem tudnak versenyezni. Mindez így van, mivel azonban fix hozamú papírról van szó, egy elszálló infláció esetén már nem biztos, hogy jobban megéri, mint az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír.
Ez is érdekelhet!
Korábbi cikkünkben kiszámoltuk, hogy ha valakinek már van PMÁP-ja, érdemes-e azt lecserélni Nemzeti Kötvényre. Most a másik eshetőséget vizsgáljuk meg: különböző inflációs szintek mellett megnézzük, melyik befektetéssel jár jobban a vásárló.
Noha az áremelkedés mértékét 5 évre előre megjósolni lehetetlen, most talán a D esetnek van a legnagyobb valószínűsége - bár a várható lassulás következtében inkább a gyorsulú infláció 2-3 éves időtávon való visszalassulására is nagy esély van.
Amennyiben az infláció megreked a 3 százalékos célszinten, akkor egyszerű számítással meg lehet állapítani, hogy melyik papírral járunk jobban. A Nemzeti Kötvény ebben az esetben (éves átlagon) 0,75 százalékos éves reálhozammal indít, majd az ötödik év végén már ez körülbelül 3,5 százalékos reálhozamot jelent. A PMÁP ezzel szemben évente biztosan hoz 1,7 százalékos reálhozamot - így ebben az esetben kevésbé kockázatos terméknek tűnik. Nézzük meg, melyikbe éri meg fektetni:
Nem meglepő, az NK közel 30 ezer forinttal veri a PMÁP-ot 5 éves időtávon, 1 millió forintot befektetve, 3 százalékos éves inflációs szinten. Ami nagy előnye még változó kamatozású fajtársával szemben, hogy kamatos kamattal hízik (ha az előzetes információk igazak), míg a PMÁP év végén kifizeti a kamatot, és a következő évben az megint csak a befektetett 1 millió forinto íródik jóvá. Ha valamilyen módon versenyre akarunk kelni az NK hozamaival, akkor a kifizetett kamatnyereséget ismét be kell fektetni (egészen addig, amíg 1000-es névértéken kibocsátott PMÁP állampapírokat még meg tudjuk venni), majd az abból származó nyereséget megint, és az így kapott nettó hozamokat összeadva kijön, hogy mennyi az összesített hozam.
Az NK-be ezzel szemben csak befektetjük a pénzt, és hagyjuk, hogy kamatos kamattal kamatozzon. Így tehát ha bízunk az MNB-ben, és elfogadjuk, hogy 3 százalék marad az infláció, akkor nem kérdés, vegyünk NK-t. Ez az inflációs forgatókönyv azonban meglehetősen valószínűtlen.
Amennyiben éves szinten 0,3 százalékos infláció-emelkedést tapasztalunk, ez azt jelenti, hogy a fix hozamú NK reálhozama évről évre erődálódik, míg a PMÁP hozama szépen leköveti azt. Nézzük meg, melyikkel járunk jobban:
Az NK hozama teljesen megegyezik az előző példával. Nem véletlen, hiszen annak mértéke nem függ az inflációtól. A PMÁP-on realizált nyereségünk ugyanakkor nőtt - olyannyira, hogy már szinte teljesen megegyezik az NK-val. Itt is el kell azonban játszani az előző játékot: minden évben be kell fektetni a kifizetett kamatnyereséget. Ha tehát az infláció éves gyorsulása 0,3 százalékpontos, akkor teljesen mindegy, hogy melyiket választjuk. Azt ugyanakkor itt sem láthatjuk előre, hogy az infláció 0,3 százalákkal nő, így aztán csak a véletlenek múlik, hogy a PMÁP-ot választva a végén nyerünk-e az NK-hoz képest, vagy sem.
Vegyünk figyelembe most egy elképesztően magas, 0,5 százalékpontos éves inflációnövekedést. Ekkor már nem kérdés, ez pontosan felemészti az NK éves reálhozam-emelkedését, így az 1 százalékos lesz mindössze, míg a PMÁP stabilan hozza az 1,7-et. Azaz nem kérdés, ebben az esetben a PMÁP sokkal jobban megéri. Nézzük számszerűen, mennyire:
Majdnem 20 ezer forinttal nyertünk tehát többet a PMÁP-pal éves 0,5 százalékpontos inflációnövekedés mellett. 1 millió forint befektetésével. Ismét igaz azonban, mint amit az előbb írtunk: ezt előre látni nem lehet. Ha mégis 0,5 százalékpontos növekedésre számítunk, érdemes az első év után eladni az NK-t, és PMÁP-ot vásárolni. Hozzátesszük, a 0,5 százalékpontos infláció-emelkedés is elég valószínűtlen forgatókönyv.
Nézzünk most egy életszerű példát. Tegyük fel, hogy az első év során az infláció szépen emelkedik, ezért a jegybank bejelenti, hogy 4 százalékos lesz az inflációs cél. Bár az ilyen bemondások mindig erodálják a jegybank hitelességét, az elemzők és a piac is egyöntetűen úgy kalkulál, hogy ez a szint tartható. Kis számolgatás után tudjuk, hogy ilyen inflációs szint mellett 1 milliós befektetéssel NK-val 279 ezer forint, PMÁP-pal közel 88 ezer forint hozamot érhetünk el. A kérdés: váltsunk-e az első év után?
Egyértelműen látszik, hogyigen. Ha zon a héten váltjuk vissza, amikor annak nem lesz díja (egyébként a "büntetőkamat“ 0,25 százalék), akkor gyakorlatilag majdnem úgy járunk, mintha az elején NK-t vásároltunk volna. Amennyiben hitet tettünk az NK mellett, lecserélni azt csak akkor érdemes, ha az infláció valahol 0,3-0,4 százalékpont körül gyorsul évente, vagy az első két évben (amikor az NK reálhozama még a PMÁP hozama alatt van) megugrik az infláció, és az emelkedés ki is tart. Azt érdemes kiemelni, hogy a fenti esetekben csak pár ezer forintos különbséget látunk, egy több tízmilliós befektetésnél ezek jelentős különbséget jelentenek.
A fix hozamú NK kamatának lépcsőzetes emelkedés olyan magas, hogy a kompenzáláshoz jelentős infláció gyorsulásra van szükség. Azt sem tudjuk egyelőre, hogy a júniusi új kibocsátású PMÁP-nak 1,7 százalékos lesz a reálhozama - a gyorsuló infláció miatt nem kizárt, hogy ennek kamatprémiuma is csökken majd.
Ismét kiemelnénk, hogy a jövőt megjósolni lehetetlen, a legzvalószínűbb forgatókönyv szerint az infláció könnyen 4 százalék közelébe érhet a következő egy-két évben. A közelgő lassulást látva ugyanakkor nem biztos, hogy érdemes azonnal PMÁP-ra váltani, mert az is meglehetősen valószínűtlen, hogy az infláció 5 éves távon kitart 4 százalékon. Mindenesetre ha megmarad a PMÁP jelenlegi kondícióival, akkor sokkal kockázatmentesebb befektetés, mint az NK, mert a stabil 1,7 százalékos reálhozamot minden inflációs szint mellett hozza.
JÓL JÖNNE 500 EZER FORINT?
A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 500 ezer forintos hitelösszeget, és 48 hónapos futamidőt adtunk meg, emellett 250 ezer forint feletti jövedelemmel és jövedelemátutalással számoltunk. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 12 178 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17 %), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 13 155 forintos törlesztőt (THM 13,57%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cofidis az OTP, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Portfolió