Így takaríthatsz meg 2026-ban átlagfizuból is több tízezret, mutatjuk a csodatrükköt

Az egyik legfontosabb lépése a pénzügyi tudatosságnak az, hogy pontos képet kapjunk a háztartásunk bevételeiről és kiadásairól. Érdemes végignézni az elmúlt év számlaösszesítőit, bankszámlakivonatait, mert így könnyen kiderülhet, mire mennyit költözzünk. Gyakran ilyenkor tűnnek fel olyan rejtett költségek, mint például egy ritkán használt előfizetés.

Az év kiadásainak áttekintése segíthet abba is, hogy lássuk, mennyire kiegyensúlyozott egy átlagos hónapunk, tudunk-e rendszeresen félretenni, vagy az utolsó napokra már elfogy a pénzünk.

A tudatosság szempontjából fontos, hogy minden elköltött forintot nyomon kövessünk, legyen szó lakhatásról, élelmiszerről, szórakozásról vagy sportról, mivel így könnyebb meglátni azokat a területeket, ahol lehetne spórolni. Ebben ma már nagy segítséget nyújthatnak a különböző költségvetési alkalmazások, amelyek rendszerezik a kiadásokat, és átláthatóbbá teszik a pénzügyeinket.

Az új év kiváló alkalom arra is, hogy konkrét pénzügyi célokat tűzzünk ki magunk elé, és ha tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi életvitelünk mellett mikor érhetjük el ezeket, könnyebb eldönteni, szükség van-e változtatásra ahhoz, hogy hamarabb megvalósuljanak az elképzeléseink.

Érdemes év elején a különböző befektetési lehetőségeket is szemügyre venni. Sokan még mindig bankszámlán vagy készpénzben tartják a megtakarításaikat, ami a magas infláció idején jelentős értékvesztéssel járhat. A rendszeres megtakarítás akkor is fontos, ha csak kisebb összegről van szó: már havi néhány tízezer forint is nagyon sokat számít hosszú távon. Érdemes a megtakarítást fix kiadásként kezelni, mintha egy kötelező számlát fizetnénk be minden hónapban.

Az új év jó alkalom arra is, hogy felülvizsgáljuk a banki és biztosítási megoldásainkat. Egy bankváltás sok esetben alacsonyabb díjakat, jobb szolgáltatásokat vagy modernebb digitális megoldásokat hozhat. Emellett a megfelelő biztosítások is alapvető szerepet játszanak abban, hogy egy váratlan helyzet ne borítsa fel teljesen a pénzügyi terveinket, szakértő bevonásával pedig mindezek még könnyebben és gördülékenyebben intézhetőek.

Ha még nincs, akkor vésztartalékot is érdemes lehet kialakítani. Általános ajánlás szerint legalább három–hat havi kiadásnak megfelelő összeget kell félretenni, hogy egy váratlan esemény ne sodorja veszélybe a családi költségvetést. Emellett a tervezhető, de nagyobb kiadásokra, például nyaralásra, iskolakezdésre vagy akár a karácsonyra is célszerű előre készülni kisebb havi megtakarításokkal.

A 20-30-50-es szabály

A vésztartalék kialakításának egyik remek módszere a 20-30-50-es szabály, amely segít a jövedelem tudatos elosztásában. A szabály szerint a havi nettó bevételt három felé kell szétosztani: 50%-át az alapvető kiadásokra, 30%-át egyéb kiadásokra, 20%-át pedig minden hónap elején félre kell tenni. Most nézzük meg konkrét példán keresztül, hogy hogyan működik, hiszen így jól látható, hogy mennyire hatásos lehet, és hogy a tudatossággal átlagbérből is jelentős vésztartalékot lehet felhalmozni.

A KSH legfrisebb adatai szerint 2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700 forint volt, a nettó átlagkereset pedig 482 400 forint. A medián természetesen jóval kevesebb volt, a bruttó kereseté 575 000 forint, a nettó kereset mediánértéke pedig 401 100 forintot ért el.

Ha az átlagkeresettel számolunk, akkor a 20-30-50-es szabály szerint 241 200 forintot költhetünk a kötelező kiadásainkra, 144 720 forintot az egyéb kiadásainkra és 96 480 forintot tudunk félretenni minden hónapban. A mediánbérrel számolva pedig 200 550 forint jutna a kötelező kiadásokra, 120 330 forint az egyéb kiadásokra és 80 220 forint maradna meg havonta. Így átlegbér esetén egyetlen év alatt több mint 1 157 ezer forintos vésztartalékot tudnánk kialakítani, de még mediánbérrel számolva is majdnem meglenne az egymilliós vésztartalék: több mint 962 ezer forint.