Már látszanak 2026 sztárbefektetései: a számok nem hazudnak, a csúcson még mindig a magyarok kedvenc áll

2025 emlékezetes év volt a globális pénzügyi világban: Donald Trump vámháborúja és a korábbi évek gazdasági sokkjai nyomán a világgazdaság egyensúlya továbbra is törékeny maradt. Bár néhány ország lassan elkezdett talpra állni, a legtöbben még mindig a bőrükön érezhetik a válság hatásait - legyen szó a folyamatosan ingadozó árfolyamokról vagy a vásárlóerőt nyomasztó inflációról. Magyarországon a fogyasztók az év egészében érzékelhették az emelkedő árak okozta nehézségeket miközben a pénzük értéke nem nőtt érdemben.

A Pénzcentrum mostani összefoglalójában visszatekintünk a 2025-ös makrógazdasági mozgásokra, a dollár gyengülésére, az euró és a feltörekvő országok valutáinak váratlan, valamint a nyersanyagok kevésbé váratlan megerősödésére, valamint arra, hogyan formálták mindezek a globális folyamatokat. Végül igyekszünk utánanézi annak is, hogy mit jelenthet mindez a befektetők számára 2026-ban.

A 2025-ös év egyik legmeghatározóbb pénzügyi jelensége az amerikai dollár gyengülése volt, amely nem elszigetelt technikai mozgásként jelent meg, hanem a világgazdaság mélyebb szerkezeti feszültségeinek tüneteként.

Hektikus mozgás a globális devizapiacon

Bár idén féltávnál a dollár erősödése megállíthatatlannak tűnt, a teljes év mérlegét megvonva már jól látszik: a dollár 2025-ben látványosan veszített az erejéből. A főbb dollárindexek teljesítménye a leggyengébbek közé tartozott az elmúlt közel egy évtizedben, és a dollár széles körben 8–10 százalékkal értékelődött le éves alapon. Ennek hátterében több, egymást erősítő tényező állt. Az amerikai jegybank egyre óvatosabb, kifejezetten enyhülő hangvétele, a tartós inflációval kapcsolatos bizonytalanság, valamint a geopolitikai kockázatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a befektetők fokozatosan csökkentsék dollárkitettségüket. Az Egyesült Államok korábbi hozamelőnye is olvadni kezdett, ami különösen érzékenyen érintette a devizapiacokat, hiszen a kamatkülönbözetek hagyományosan kulcsszerepet játszanak az árfolyamok alakulásában.

A dollár gyengülése látványosan megjelent a főbb devizapárokban. Az euró jelentősen erősödött a dollárral szemben, részben annak köszönhetően, hogy az európai monetáris politika a vártnál szigorúbbnak bizonyult, illetve lassabban mozdult el az enyhítés irányába. Ez a különbség önmagában is elegendő volt ahhoz, hogy a tőke egy része Európa felé áramoljon. Ezzel párhuzamosan a hagyományos menedékdevizáknál, például a japán jennél, kifejezetten szokatlan mozgásokat láthattunk. A jen időszakosan gyengült még akkor is, amikor a részvénypiacokon kockázatkerülés jelent meg, ami jól mutatja, mennyire összetetté vált a globális devizapiaci környezet.

Külön figyelmet érdemelnek a feltörekvő piacok devizái, amelyek összességében meglepően jól teljesítettek 2025-ben. Több ország valutája, köztük a kínai, a brazil, a mexikói, a dél-afrikai és egyébként a magyar fizetőeszköz is, az év második felében erősödni tudott. Ebben fontos szerepet játszottak a magasabb helyi kamatszintek és az infláció fokozatos enyhülése, amelyek vonzóvá tették ezeket a piacokat a hozamot kereső befektetők számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetes erőben a forint, évtizedek óta nem volt ilyen: kitart a lendület 2026-ban is?

A forint kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2025-ben, az euróval szemben több mint tíz éve, a dollárral szemben pedig még régebben nem látott mértékben erősödött.

Korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy az MBH Bank elemzői 2026 végére 390 körüli, 2027 végére pedig 385 forint körüli euróárfolyamot prognosztizálnak. Ám korántsem biztos, hogy a forint jelenlegi erősödése konkrét gazdasági előnyökkel járna. Virovácz Péter a Pénzcentrumnak adott interjújában nemrég a következőt nyilatkozta: 

A magas kamat reálgazdasági hatása csekély. A 6,5 százalékos alapkamat valójában a külföldi befektetőket célozza. Ők tartják stabilan a forintot, amíg nem alakul ki olyan gazdasági környezet, amely önmagában is erősíti a hazai devizát. 

Ráadásul nem volt minden feltörekvő deviza nyertese az évnek. Az indiai rúpia például közel öt százalékot gyengült a dollárral szemben, ami részben a tőkekiáramlásnak és a külkereskedelmi egyensúlytalanságoknak volt köszönhető.

A 2025-ös devizapiaci mozgásokat tehát, alapvetően a monetáris politikák közötti eltérések formálták. Miközben az amerikai Federal Reserve az év végére óvatos kamatcsökkentések irányába mozdult el, más jegybankok, például az Európai Központi Bank vagy egyes feltörekvő országok monetáris hatóságai eltérő inflációs pályákra és gazdasági helyzetre reagáltak. Ezek a különbségek átrendezték a globális hozamgörbéket, ami közvetlenül hatott a tőkebeáramlásra és a devizaárfolyamokra. Mindez egy olyan világgazdasági környezetben zajlott, ahol a globális növekedés lassulása már előrevetítette a 2026-os kihívásokat.

Mi várható 2026-ban?

Az idei évet tekintve a devizapiacok továbbra is bizonytalan képet mutatnak. A legtöbb elemzés szerint a dollár árfolyama ingadozó maradhat az év első felében, és bár nem zárható ki egy későbbi stabilizáció vagy akár mérsékelt erősödés, ez nagymértékben attól függ, hogyan alakul az amerikai kamatpolitika és az infláció. Ha a Fed gyorsabban csökkent kamatot, mint a többi nagy jegybank, az tovább támogathatja az euró és más devizák erejét.

Befektetési szempontból mindez azért különösen fontos, mert a devizapiaci trendek egyre erősebben hatnak más eszközosztályokra is. A gyengébb dollár hagyományosan kedvez az árupiacoknak és különösen az aranynak, amely 2025-ben már bizonyította, hogy továbbra is fontos szerepet játszik az infláció és a pénzügyi bizonytalanság elleni védekezésben. A részvénypiacokon a csökkenő reálkamatok és a stabil vállalati eredmények 2026-ban is támogató környezetet teremthetnek, míg a kötvénypiacokon a hozamok mérséklődése újra vonzóvá teheti az állampapírokat.

Újra központi szereplők a nyersanyagok

Az elmúlt tíz-tizenöt évben a befektetési világ fókusza elsősorban a részvénypiacokra, azon belül is a technológiai szektorra irányult. Bár ebben a környezetben a nyersanyagok sokak szemében unalmasnak, ciklikusnak, sőt kockázatosnak tűnhetnek, 2025 mégis arra emlékeztetett, hogy a gazdaság végső soron a fizikai valóságra épül - energiára, fémekre, élelmiszerre, szállításra.

Talán ennek is köszönhető, hogy az arany 2025-ben új csúcsokra emelkedett. Egyébként egy, a tavalyi évben közzétett olvasói szavazásunk is azt mutatta: jelenleg az arany a legnépszerűbb befektetési forma a magyarok körében, amit szorosan követ az ingatlan. Az Otthon Start-boom lecsengése után itt akár komolyabb erősödés is lehet az arany javára, hiszen az ingatlanárak növekedése miatt egyre kevesebbeknek számára tűnik elérhetőnek az önálló otthonhoz való jutás.

A nemesfémek népszerűsége egyébként sem véletlen: amikor a befektetők bizonytalanok abban, hogy a jegybankok kézben tartják az inflációt, vagy hogy a költségvetési hiányok meddig tarthatók fenn, akkor visszanyúlnak a klasszikus menedékeszközökhöz. Az ezüst, a platina és a palládium késleltetve, de erőteljesebben követte ezt a mozgást, hiszen ezek a fémek már nemcsak pénzügyi, hanem ipari szereplők is.

A 2025-ös év legfontosabb tanulsága talán az, hogy a világ strukturálisan megváltozott. Nem visszatérünk egy régi rendhez, hanem egy új egyensúlyt keresünk. Ebben az új környezetben várhatóan továbbra is szerepük lesz azoknak a befektetéseknek, amelyek kézzelfogható értékhez kötődnek.

Az idei évben az árupiacok, különösen a fémek és az energiaátmenethez kapcsolódó nyersanyagok, továbbra is fókuszban maradhatnak. A nemesfémek szerepe erős maradhat, ha az infláció makacsul a jegybanki cél fölött ragad. Emellett felértékelődhetnek azok az eszközök, amelyek védelmet nyújtanak a volatilitás ellen, és kevésbé függenek az olcsó hiteltől.

A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy 2026 nem feltétlenül a gyors meggazdagodás éve lesz, hanem sokkal inkább a tudatos portfólióépítésé. A 2025-ös év devizapiaci fejleményei jól illusztrálják, hogy a globális gazdaság jelenleg egy átmeneti korszakban van, ám a végkifejlet még tele van kérdőjelekkel.