Így lehet bármelyik magyarnak luxusnyugdíja: 1000 forintból is lehet 79 milliód ezzel a módszerrel

A kormány 2023. július 1-től a hosszú távú megtakarításokra szociális hozzájárulási adót (szochót) vetett ki, amely a megtakarításos élet- és nyugdíjbiztosítások kamatjövedelmét terheli 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szochó) a 15 százalékos személyi jövedelemadón (szja) felül. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítók összesen 28 százalék adót fizetnek a kamatjövedelmük után, ha a biztosító kifizetése a szerződés létrejöttétől számított 3 év alatt, vagy a rendszeres díjas szerződések esetén 6 év alatt történik. Amennyiben a kifizetés később következik be, akkor az adó mértéke csökken, és bizonyos feltételek mellett akár el is maradhat.

A szochó kivetésének célja az államháztartás bevételének növelése, valamint az adórendszer egyszerűsítése és átláthatósága. A kormány szerint az intézkedés nem érinti hátrányosan a megtakarítókat, mert a biztosítások hozama továbbra is magasabb marad, mint más befektetési formáké. A biztosítási szakértők szerint az adóemelés csökkenti a megtakarítások versenyképességét, és elriaszthatja az embereket a hosszú távú pénzügyi tervezéstől. A megtakarítóknak ezért érdemes átgondolniuk, hogy milyen befektetési lehetőségek állnak rendelkezésükre, és hogyan optimalizálhatják adóterhüket, amelyről jobb, ha szélesebb körben tájékozódnak, mielőtt döntést hoznak.

A bejelentés hatására a portál kíváncsi volt, vajon mennyire nőttek meg ugrásszerűen a nyugdíjcélú megtakarítási szerződések száma, ezért felkerestek biztosítási szakembereket, hogy osszák meg velük tapasztalataikat. Ha érdekel, hogyan áll jelenlej a nyugdíjbiztosítási piac, illetve szeretnéd tudni, hogyan lehet durván elkezdeni takarékoskodni a jövőre, és kis pénzből is nagyobb vagyont építeni megfelelően hosszú időtávon, akkor olvasd el a HelloVidék cikkét!