Mi ütött a magyar szülőkbe? Egyre több gyereknek már születésétől kezdve van bankszámlája

A pénzügyi edukációt, a pénzügyek tudatos kezelésének tanítását az Erste szerint nem lehet elég korán kezdeni, hiszen ez ad biztos alapot a pénzügyi egészség eléréséhez. A pénzügyek kezelésére nevelt gyerekek magabiztosabban használják az olyan alapvető eszközöket és fogalmakat, mint a számlavezetés, a bankkártya, vagy a készpénz használatával járó költségek – mondta el Gémes Zita, a pénzintézet lakossági számlatermékekért felelős vezetője.

Az Erste tapasztalatai szerint a szülők egyre kisebbeknek nyitnak számlát. Ma már jellemzően 14 éves korban kapják a diákok az első bankszámlájukat, és legkésőbb a középiskola második felére, végére már szinte mindenkinek van sajátja. A banknál a fiataloknak (6-24 éves korosztály) nyitott számlák száma tavaly 10 százalékkal nőtt, ezen belül a 14 évnél fiatalabbak számára nyitott számlák száma több mint a háromszorosára emelkedett.

Az Erste a szülők megkérdezésével felmérést készített a 18 év alatti gyermekek pénzügyi szokásairól. A válaszokból kiderül, hogy a szülők többsége (51 százalék) rendszeresen ad pénzt gyermekének, további közel egyharmad pedig alkalmi jelleggel, konkrét dologra (például mozi, koncert, cipővásárlás), és mindössze 14 százalék mondta azt, hogy nem ad zsebpénzt. (A 6 év alattiaknak a szülők 83 százaléka egyáltalán nem, vagy csak konkrét dolgokra szokott pénz adni.)

A zsebpénzt kapó fiatalok jellemzően 24 ezer forintnál kevesebbet oszthatnak be havonta. Általában minél idősebb a gyerek, annál több pénzből gazdálkodhat. (Míg a 6-15 éves gyermekeknek a szülők 11 százaléka ad 10-24 ezret havonta, a 16-18 közötti fiataloknak viszont már a szülők 36 százaléka.) A szülőktől jött apanázst a gyermekek – különösen a nagyobbak – gyakran egészítik ki saját keresettel. A 16-18 éves diákok 11 százaléka rendszeresen, további közel 60 százalék pedig alkalmanként vagy időszakosan dolgozik.

A gyerekek többsége szabadon dönthet arról, mire költi a bankszámláján lévő pénzt. Az Erste felmérése szerint a magyar szülők többsége e szerint jár el: a 6-15 évesek 54 százaléka teljesen szabadon, további 28 százalék pedig szabadon, de a szülők által meghatározott keretek között költhet, míg 18 százalék csak előre egyeztetve. A nagyobbaknál, a 16-18 éveseknél már 81 százalék költhet arra, amire csak szeretne,

12 százalék viszonylag rugalmasan, 7 százalék pedig csak arra, amit a szülők jóváhagynak.

A fiatalok többsége nem csak egy dologra szokott pénzt gyűjteni. A legnépszerűbb célok között a divattal (ruházkodás, ékszer) és a szépségápolással kapcsolatos kiadások vannak, amit alig lemaradva az elektronikai eszközök követnek. A felméréséből az is látszik, hogy a gyerekek egyre digitálisabbak, és egyre inkább kártyával fizetnek. A 16-18 évesek inkább a bankszámlát használják akkor is, ha egy későbbi nagyobb kiadásra gyűjtenek. A pénzügyi edukáció terén azonban a szülőknek is van még dolguk: a válaszadók alig több mint fele nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen ellenőrzi gyermeke költéseit, és beszél is csemetéjével a pénzügyekről.