Ezt rengeteg szülő elrontja: egy életen keresztül fizethetik az árát

A gyerek pénzügyi nevelése rengeteg kérdést vet fel. Az már köztudott, hogy fontos már általános iskolás korban megtanítani az alapokra, hogy később, felnőttként jól boldoguljon a pénzügyek világában. De pontosan mikor érdemes kezdeni ezt a nevelést, és hogyan fogjunk hozzá?

- mondta Himer Csilla, pénzpedagógus.

Minden gyermek beleszületik egy családi pénzügyi rendszerbe. Ha nem is mondunk neki semmit, látja, hogy például hogyan vásárolunk: megvesszük, ami tetszik, vagy figyeljük az akciókat, esetleg szigorúan követjük a bevásárló listát. Azért fontos beszélni a pénzről, hogy a gyermek fejében helyére kerüljenek a történések, tudja a döntéseink okát, ne legyen előtte tabu ez a téma. Válaszoljuk meg a kérdéseit, természetesen életkorának megfelelően.

Erre sem szabad viszont rágörcsölni, erőltetni a témát. Amikor kérdez, akkor beszélgessünk róla, de fontos, hogy érdemi válaszokat kapjon. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy valami érthetetlen, felfoghatatlan, elvont dologgént állítjuk be a pénzt, amitől igyekszünk megvédeni, mint valami rossz dologtól. Ez később, még felnőtt korában is nagy problémákat okozhat, úgy tekint majd a pénzre, mint valami szükséges rosszra, amitől mindig óvták a szülei.

Felső tagozatos tanulónál viszont már érdemes havi zsebpénzt adni. Ennek összege attól is függ, hogy mit kell belőle finanszíroznia. Nyilván egy magasabb összeget kap, ha abból kell fizetnie a menzát, a buszbérletet, a tízórait, és esetleg a mozit is a barátaival. Ezt előtte mindenképp érdemes átbeszélni, hogy mire, mennyit kell félre tennie, és mekkora az az összeg, amiből valóban szabadon gazdálkodhat.

Benne van a pakliban, hogy például a menzára szánt pénzt elszórja "butaságokra". És nyilván nem hagyja a szülő, hogy éhezzen a gyerek, kifizetheti helyette az ebédet, de jó nevelési módszer, ha részletekben vissza kell törlesztenie. Van következménye a költekezésének. Például hat havi részletekben, meghatározott összegekben törlesszen.

Ebben az időszakban még biztonságban hibázhat, egy általunk kitalált szabályrendszerben. Okozhat ugyan plusz bosszúságot, de még mindig sokkal jobb egy védett környezetben elbukni a szülőkkel szemben, mint felnőttként egy pénzintézettel szemben. Tehát bízzunk a gyermek döntéseiben, segítsük, hogy ezeket a döntéseket jól hozhassa meg, és minden kérdésére - fejlettségéhez mérten - érdemi válaszokat kapjon. Így egy tudatosan gazdálkodó, a pénzügyeit jól kezelő felnőtt válhat belőle.