A CSOK ehhez képest smafu: így vehetsz fel ingyenhitelt Dániából

2016 elején kezdődött meg az a vitasorozat, amely egységesítheti az Európai Unión belüli pénzügyi termékek szabályozását. Ennek köszönhetően egyszerűbb lehet az összehasonlítás, és az sem kizárt, hogy néhány éven belül például Észtországban köthetjük le a bankbetétünket, miközben dán lakáshitelt veszünk fel, ahol most akár nulla százalék körüli kamatokat is találhatunk.

Hogyan működhet ez a gyakorlatban?

- mondta a Pénzcentrum kérdésére Jonathan Hill, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiacokért felelős uniós biztosa.

Első körben azoknak lenne egyszerűbb a pénzügyi termékekhez hozzájutni az EU-n belül, akik másik tagállamba mennek dolgozni vagy tanulni, a vitaanyag kiemeli például az Erasmus ösztöndíjat elnyerő felsőoktatási hallgatókat, akik már a célországba indulás előtt is bankszámlát nyithatnának.

A mostani szabályozások többsége előírja, hogy az adott ország lakosának kell lenni, a jogharmonizációnak köszönhetően viszont ez a korlát megszűnhet.

Ez a versenynek is jót tehet (vagyis csökkentheti az árakat), hiszen ezzel azok a pénzügyi intézmények maradhatnak fent hosszú távon, amelyek valóban versenyképes konstrukciókat kínálnak az ügyfeleiknek. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a közeli fiók a legfontosabb tényező a pénzintézet kiválasztásakor a magyarok körében.

Olcsóbbak lehetnek a pénzügyek

Az egyik legfontosabb kérdés persze az, hogy mégis mennyivel lehet olcsóbb a bankolás, ha bevezetik az új szabályokat. A direktívát az úgynevezett Zöld Könyv nevű tanulmány készíti elő. Eszerint hatalmas eltérések vannak a pénzügyi termékek költségeiben az EU-n belül:

• A hitelkártyáknál több mint tizenkétszeres a különbség,

• Az offline átutálások egyes országokban ingyenesek, míg van, ahol több mint 1 100 forintnak megfelelő eurót kell fizetni.

Érdekes módon a fogyasztási hiteleknél magasabb különbségek vannak, mint a jelzáloghiteleknél. A biztosításoknál is jelentős eltérések lehetnek, azonos feltételek mellett hat és félszeres díjkülönbözet is lehet az országok között.

Persze a pénzügyi termékek költségei több dologtól is függenek:

• A tagország gazdasági fejlettségétől,

• A vásárlóerőtől,

• A pénzügyi struktúrák (adózás, szabályozás, felügyelet stb.) különbségeitől,

• Az eltérő finanszírozási költségektől (pl: a magyar alapkamat magasabb, mint az euró alapkamata, így a hitelkamat is jellemzően magasabb).

 - olvashatjuk a Zöld Könyvben. Ugyan ezeknél a termékeknél is előfordulhat eltérés az egyes tagországokban (pl: más a várható élettartam), azonban ezek nem minden esetben indokolják az különböző árakat. Több országban a kevés szolgáltató okozza a magas árakat, itt a "határok megnyitása" akár jelentős áreséshez is vezethet. Lényeges megemlíteni a pénzügyi kultúrát, ez több helyen bebetonozza az ügyfeleket egy szolgáltatójukhoz, így a többet fizetnek az ügyfelek, mint kellene. Persze más okai is lehetnek a drága termékeknek, erről részletesen a Zöld Könyvben olvashatsz.

Hosszú az út...

Jelenleg az uniós direktíva tervezetének társadalmi vitája folyik, amibe egyébként minden EU-s állampolgárnak, így a magyaroknak is van beleszólási lehetősége, az ötleteinket leadhatjuk a Bizottságnak, illetve hozzászólhatunk a kezdeményezéshez a közösségi médián keresztül (pl: Facebook).

- tette hozzá Jonathan Hill.

A tervezetnek egyébként van előzménye, létezik ugyanis jelzáloghitel direktíva, fizetésiszámla direktíva, biztosítási direktíva és számos más szabályozás az EU-ban, de a mostani konzultáció eredménye egy átfogó tervezet lehet. Az egyeztetés után akciótervet dolgoz ki a Bizottság, amely szabályozási és gyakorlati útmutatást egyaránt tartalmazni fog, ez várhatóan már 2016 nyarán elkészül. Még nem biztos, hogy a költségharmonizációt tartalmazni fogja ez a tervezet, viszont a kiemelkedően magas díjú, országokon átnyúló tranzakciók díjait csökkentheti, illetve a rejtett költségek eltörlését célozza meg.

Az EU-n belüli közös pénzügyi felügyelet felállítása egyébként már régóta téma (az eurozóna bankjait egyébként az EKB már felügyeli), azonban ez a tervezet nem erre összpontosítana, hanem az unió pénzügyi piacainak egységesítésére. Ez pedig két területen hozhat nagy változást:

• Az EU polgárai megismerik más tagállamok termékeit, az egységesítés miatt megbíznak a külföldi szolgáltatókban és ezeket a termékeket korlátozás nélkül igénybe is vehetik.

• A bankok és biztosítók nemcsak a saját tagországuknak, hanem más országoknak is kínálhatnak pénzügyi termékeket.

A magyarok többsége még mindig az alapján választ bankot, hogy melyik szolgáltatónak van a legközelebb a fiókja, így ők továbbra is így választhatnak pénzügyi szolgáltatót. Vannak azonban tudatos fogyasztók, akik ha megjelenik egy külföldi szolgáltató, amelyik alacsonyabb díjakat kínál, akkor náluk venné igénybe a szolgáltatásokat.

Ez különösen akkor lehet vonzó, ha olyan országban tudjuk megvenni a hasonló befektetési alapot, ahol nem kell kamatadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni, ráadásul tranzakciós illeték is van. Ez a hozamunk közel negyedét elviszi Magyarországon.

A fiókhálózat hiánya mellett akadályt jelenthet, hogy az európai pénzmosási alapelvek miatt személyes azonosításra van szükség. Ez azonban áthidalható azzal, ha a pénzügyi szolgáltatók ügynökökön keresztül értékesítik a termékeket.

A biztosítások speciális pénzügyi termékek, amelyek az úgynevezett kockázatközösségeken alapulnak. Ezek pedig általában az adott ország lakosságára vannak kitalálva, egy balesetbiztosítás esetén például az ország baleseti statisztikáit veszik alapul. Ha viszont a kockázatközösség kibővül, akkor a díjakat meghatározó statisztikák is megváltozhatnak. Ez a drága biztosításokat kínáló országban csökkentheti a díjakat, viszont az olcsó biztosítások ára emiatt megugorhat.