Megvan, ki kártalanítja a Quaestor kötvényeseit

A BEVA vagyona jelenleg 13 milliárd forint, ezt rendkívüli tagi befizetésekkel szeretné júniusig 14,5 milliárd forintra emelni az intézmény. Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója szerint az intézmény vagyonából futja majd a Buda-Cash ügyfelek kártalanítására, a Questor-ügy miatt viszont már új források bevonására lenne szükségük.

Az MNB mostani bejelentése szerint a Beva állja a Quaestor-ügy kártalanítási költségeit, vagyis lényegében véve a 63 Beva-tag állja a cechet. A tagok között szerepelnek alapkezelők, brókercégek és bankok is (köztük az összes nagybank is).

Windisch László, az MNB alelnöke kedden sajtájékoztatón ismertette azt a Monetáris Tanács által hozott elvi döntést, hogy mivel a gyors jogi szakvélemény szerint a fiktív kötvénybőől vásárlók is egy befektetési szolgáltatónak adák át a pénzüket, ezért vonatkozniuk kell rájuk is a BEVA védernyőjének. Azt is megjegyezte, hogy ha a BEVA vagyona nem elegendő a kártalanításra, akkor a magyar jogszabályokban adott a lehetőség arra, hogy forrásokat szerezzen.

Windisch László lényegében igennel felelt arra a kérdésére, hogy jól értjük-e, hogy ezek szerint a BEVA a szabályrendszerében is lefektetett pótbefizetésen keresztül szerezhet forrásokat,

Az OBA-val való esetleges összevonást nem hozta szóba egyik jegybanki vezető sem a tájékoztató során.

Az alelnök szavai szerint a jogszabály lehetőséget ad a pótbefizetésekre, igaz több évre elnyújtottan, azaz hangsúlyozta:

Balog Ádám alelnök azzal is kiegészítette ezt, hogy természetesen a fiktív kötvényesek kártalanításának másik forrása a zár alá vett vagyonelemek értékesítéséből befolyó pénz is lehet.