A betét után itt az új népszerű befektetés

Mondani sem kell, hogy mennyire jól jön a tőkebeáramlás a hazai befektetési alapszektornak, az elmúlt években számos csapás érte az intézményeket, mind közül viszont kiemelkedik a magánnyugdíjpénztárak államosítása, ami egy csapásra 3000 milliárd forintot vett ki a szektorból, és végérvényesen megváltoztatta az iparág növekedési lehetőségeinek fő irányát. Míg a 2011-es változtatások előtt az intézményi oldal lehetett volna az egyik fő motorja a növekedésnek, ami könnyű pénzt jelentett volna az állami kötelezés miatt, addig az államosítást követően a lakossági ügyfelek kerültek a fő fókuszba.

Gyakorlatilag az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, valamint a válság miatti megnövekedett megtakarítási hajlandóság miatt mindenki azt várta, hogy az alapszektor a megtakarítási piacon megjelenő friss pénzekből profitálni tud, eleddig azonban gátját jelentette a növekedésnek az elhúzódó válság, a magas alapkamat környezet, a devizahitel végtörlesztés és az agresszív lakossági állampapír árazás. A hátráltató tényezők közül azonban a többség eltűnt, az iparág szempontjából a legfontosabb, hogy 2011 vége óta a 7%-os alapkamat mostanra 5%-ra csökkent, a betéti kamatok és pénzpiaci hozamok olyan alacsony szintre csökkentek, ami a lakossági befektetőket is lépésre késznyszerítette.

A szektor szerint 5-5,5%-os betéti kamatszint alatt a lakossági befektetők már nem érzik magukat komfortosan, alternatívákat kezdenek el keresni, és jellemzően a befektetési alapokat találják meg, mert a kereskedelmi bankok kínálatában elérhető alapok között található a betétek legközelebbi helyettesítője, a pénzpiaci alap. Az utóbbi néhány év statisztikái alapján az ügyfeleknél akkor értékelődött fel az eszközkategória, ha a visszatekintő hozamok az aktuális betéti kamatokénál magasabbak voltak. Utoljára 2010-ben volt nagyon jó éve az alapszektornak, az MNB adatai szerint csak a háztartások éves szinten 415 milliárd forintot tettek az alapokba, mindez pedig a betéti kamatok 5% alá csökkenésével volt magyarázható.

Per pillanat ugyanebben a cipőben járunk, annyi különbséggel, hogy már jóval korábban, már 2012 második felében elindulhatott volna a nagyobb vásárlási roham, ezt viszont az állam lakossági állampapíroknál (különösen a kamatozó kincstárjegyeknél) megfigyelhető agresszív árazás megakadályozta. Tavaly közel 500 milliárd forint áramlott az állampapírokba, viszont a befektetési alapok előnye a visszatekintő hozamok alapján már bőven elegendő ahhoz, hogy a befektetők érdeklődését felkeltse. 2013-ban minden remény megvan arra, hogy ekkora összeg a befektetési alapszektort vagyonát gazdagítsa, 2005-2007 között ugyanis 400-600 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a lakosságtól, éppen akkor, amikor a pénzpiaci alapok a reneszánszukat élték.

Az első negyedévben látható tendenciákat követően úgy gondoltuk, hogy érdemes a szektor véleményét is kikérni, hogy milyen kilátások várhatók a szektorban. A Portfolio.hu felmérésben 19 alapkezelő vett részt, a BAMOSZ statisztikáival összehasonlítva a kezelt vagyont több mint 97%-ban le tudtuk fedni. A szektorban a koncentráció viszonylag magas, a legnagyobb öt szereplő (OTP, K&H, Aegon, Erste, ING) a teljes kezelt vagyon 61%-át kezeli, míg a legnagyobb 10 szereplő számításaink szerint 86%-ot. A legnagyobb 10 alapkezelő között vegyesen találunk banki és biztosítói alapkezelőket, független pénzügyi szolgáltatóként egyedül a Concorde tudott bekerülni a TOP-10-be.