Brutálisan beszakadt az autópiac: visszatáncoltak a vásárlástól a magyarok

Az elmúlt két évben a használt személygépkocsik havi forgalma jellemzően a 70-80 ezres sávban mozgott, többnyire annak felső tartományában. A piac erejét mutatta, hogy 2024 márciusában történelmi csúcsot döntött, ekkor lépte át először a 80 ezres határt. Még a hagyományosan gyengébb decemberi időszakban is közel 70 ezer autót adtak el. Emiatt a januári visszaesés váratlanul érte a piacot, hiszen az év első hónapjában általában élénkülés tapasztalható.

A piaci szereplők szerint azonban nincs ok aggodalomra. Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója szerint a januári visszaesés vélhetően nem egy negatív trendforduló kezdete. A szokatlanul hideg és havas időszak másfél-két héten keresztül akadályozta az autókereskedelmet: a vevők sok esetben elhalasztották az autók megtekintését, és a kereskedőknek is fennakadásokat okozott a járművek mozgatása.

A szakember hozzátette: egyelőre nem látható olyan tényező, amely hosszabb távú visszaesésre engedne következtetni. Sőt, amennyiben februártól a háztartások széles körét elérik a kormányzati intézkedések nyomán járó plusz források – mint a fegyveres testületek tagjainak járó juttatás vagy a kétgyermekes anyák SZJA-mentessége –, ez pozitív hatással lehet az autóvásárlási kedvre is.

Az online platformok forgalmának alakulása szintén optimizmusra ad okot. Miközben a fizikai értékesítés visszaesett, az internetes érdeklődés jelentősen megugrott. A JóAutók.hu adatai szerint januárban 29 százalékkal többen böngésztek autóhirdetéseket az oldalon, mint az előző hónapban. Szakértők szerint ez a növekedés egyértelműen a tavaszi szezon fellendülését vetíti előre.

A januári forgalomban továbbra is az alsó-középkategóriás modellek és a kisautók domináltak, amelyek együttesen a teljes piac 47 százalékát tették ki. Az alsó-középkategóriában az Opel Astra bizonyult a legnépszerűbbnek, amely az összes eladás 4,4 százalékát adta. Ezt követte a Ford Focus (2,7 százalék), a Volkswagen Golf (2,6 százalék), a Škoda Octavia (2,4 százalék) és a Toyota Corolla (1,6 százalék). A kisautók szegmensében a Suzuki Swift vezetett 3,2 százalékos részesedéssel, míg a második helyen az Opel Corsa végzett 1,8 százalékkal. A felső-középkategória képviselői közül a Volkswagen Passat (2,8 százalék), a BMW 3-as sorozat (2 százalék), valamint az Audi A4 (1,6 százalék) került be a tíz legkeresettebb modell közé.

A januári gyenge teljesítmény nemcsak a használtautó-szegmenst érintette, hanem az újautó-piacon is csökkenés mutatkozott. Összesen 8287 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami 9,2 százalékos visszaesést jelent a tavaly januári 9126 darabhoz képest. A használtautó-import szintén mérséklődött: 10 036 jármű érkezett az országba, szemben az egy évvel korábbi 10 447 darabbal, ami 3,9 százalékos csökkenésnek felel meg.

Frissítés!

Cikkünk megjelenése után Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke az alábbi kiegészítést küldte meg szerkesztőségünknek:

A napokban több hírportálon is megjelent egy hír arról, hogy mi az oka a januári használtpiaci statisztikai számok csökkenésének az elmúlt év januárjához viszonyítva. Úgy gondolom, hogy az általam megismert elemzésekből egy lényeges tényező kimaradt.

Az elmúlt évek statisztikai adataiban jelentős mértékben szerepelt a kényszerből forgalomba helyezett személygépkocsik száma. Ezekkel a problémákkal az importálással foglalkozó vállalkozások képviseletében egyesületünk is sokat foglalkozott, ugyanakkor ez az információ a közvéleményhez nem jutott el megfelelő mértékben. Ez éves szinten a mi adataink alapján az elmúlt években a 40–50 ezer darabot is elérhette. Ez jelentős többletköltséget is okozott, mivel egy ilyen felesleges forgalomba helyezés az érintett vállalkozások számára 50–60 ezer forint kiadást, valamint számottevő adminisztratív többletmunkát jelentett. Emellett feleslegesen terhelte az amúgy is leterhelt okmányirodákat is.

Ennek oka az volt, hogy a külföldről behozott személygépkocsik forgalomba helyezése 2025. július 1-ig kizárólag az NKH és a Magyar Autóklub vizsgálóállomásain volt lehetséges, és az ott kiállított műszaki adatlapok csupán hat hónapig voltak érvényesek. Mivel a várakozási idő rendkívül hosszú volt, a kereskedők minden importált autót levizsgáztattak, hiszen ha érkezett egy vevő, az nem volt hajlandó hónapokat várni egy használt autóra. Amennyiben a vállalkozás 3-4 hónapon belül nem talált vevőt az adott járműre, akkor saját nevére helyezte forgalomba. Ilyenkor még nem történt tényleges értékesítés, azonban a statisztikákban ez adásvételként jelent meg, és jelenleg is így jelenik meg. Egyesületünk 2020 óta dolgozott a hosszadalmas, túlbürokratizált és emiatt nem ügyfélbarát rendszer megváltoztatásán.

Először 2022-ben sikerült a honosítási eljárásokba bevonni a Magyar Autóklubot, amelynek eredményeként az átlagosan ötvennapos várakozási idő harminc–negyven napra csökkent. Hosszas szakmai egyeztetéseket követően sikerült elérni, hogy a jogszabályi változtatások 2025. július 1-jétől lehetővé tegyék: az országban működő mintegy 1350 független vizsgálóállomás is elvégezhesse a külföldről származó személygépkocsik forgalomba helyezését. Emellett azt a kérésünk megvalósult, hogy a forgalomba helyezési eljárás során kiállított műszaki adatlap immár ne hat hónapig, hanem a műszaki vizsga érvényességének időpontjáig – akár két évig – legyen érvényes. Ezek a változtatások nem csak az autókereskedelemben hanem az okmányirodai ügyintézésben is pozitív változásokat okozott mivel megszűntek a felesleges ügyintézések.

A jelenlegi jogszabályi környezet tehát lényegesen kedvezőbb az importálással foglalkozó kereskedők és autó vásárlók számára. A várakozási idő gyakorlatilag megszűnt, így a kényszerből történő forgalomba helyezések már nem szükségesek. Ebből következően éves szinten 40-50000 darabbal fog csökkenni a csak statisztikai számot jelentő tulajdonos változások száma. Az elmúlt év nyarán hatályba lépett jogszabályi módosítások kedvező hatásai mára a teljes használtautó-piacon érezhetővé váltak. A kieső statisztikai számot ellensúlyozhatja a kedvezőbb gazdasági környezet, a forint erősödése, valamint a választásokat megelőző időszakhoz kapcsolódó költségvetési forrásbővülés.