Akár pár ezerből is összejönnek a milliók: mutatjuk az utat

A magyarok háromnegyede borúsan látja pénzügyi helyzetét. Mindössze 25 százalékuknak van valamilyen vésztartaléka arra az esetre,ha elveszítenék a munkájukat, esetleg valamilyen váratlan kiadásuk keletkezne. A nyugdíjakkal sem jobb a helyzet: a magyarok 62 százaléka szerint az államnak kellene gondoskodnia polgárai nyugodt öregkoráról, ám 45 százalékuk biztos abban, hogy az államtól kapott nyugellátás nem lesz elég a nyugodt öregkorhoz. Muszáj lenne tehát gondoskodniuk magukról, ám az embereknek csak a fele rendelkezik valamilyen öngondoskodási formával.

A Pénzcentrum.hu az elmúlt héten ebben segítette olvasóit: bemutattuk a legfontosabb megtakarítási lehetőségeket, tanácsokat adtunk a kezdő lépések megtételéhez, szót ejtettünk arról, mikor és hogyan éri meg devizában takarékoskodni. (A teljes írás elolvasásához kattints a cikk címére!)

Máról holnapra él a magyar

Mostanság egyre többen veszítik el a munkájukat, akik pedig dolgoznak, azoknak is sok esetben csökken a fizetése. Ráadásul a jövő sem tűnik túlságosan biztatónak. A gazdasághoz értők szerint a válság elhúzódhat még néhány évig. Ezalatt az árak emelkedésére, a pénzromlás ütemének növekedésére és a munkanélküliek körének bővülésére lehet számítani.

A jelek szerint a cseppet sem szívderítő folyamatokkal a magyarok zöme tökéletesen tisztában van. Az OTP Bank tavaly őszi öngondoskodási indexe szerint a lakosság háromnegyede borúsan látja pénzügyi helyzetét. Ennek tükrében nehezen érthető, hogy csak 25 százalékuknak van valamilyen vésztartaléka arra az esetre,ha elveszítenék a munkájukat, esetleg valamilyen váratlan kiadásuk keletkezne.

Még rosszabb a helyzet, ha hosszabb távra tekintünk. A magyarok 62 százaléka szerint az államnak kellene gondoskodnia polgárai nyugodt öregkoráról, ám 45 százalékuk biztos abban, hogy az államtól kapott nyugellátás nem lesz elég a nyugodt öregkorhoz. Muszáj lenne tehát gondoskodniuk magukról, ám az embereknek csak a fele rendelkezik valamilyen öngondoskodási formával.

Álom marad a megélhetés az állami nyugdíjból

Az emberek többsége egyelőre úgy gondolja, kényszerűségből kell takarékoskodni, azért szükséges az öngondoskodás, mert az állam cserbenhagyja a polgárait. Bár az emberek értik, hogy a népesség szerkezetének változása készteti a kormányt az öngondoskodás ösztönzésére, ez a racionális érv nem csökkenti a csalódottságukat és a kényszer érzetét. Csökken azoknak az aránya, akik szerint az öngondoskodás tudatos tervezés, a jövőbeli jólét biztosítéka, minden felnőttől elvárható felelősségteljes magatartás velejárója. A fiatalok, diplomások, jómódúak, nem fizikai foglalkozású aktív keresők körében jóval magasabb azoknak az aránya, akik pozitívan viszonyulnak az öngondoskodáshoz.

Az öngondoskodás elfogadása erősen életkorfüggő. Valamennyi csoportban többségi nézet, hogy elsősorban az állam feladata gondoskodni az idősek megélhetéséről. Miközben a 60-70 évesek 67 százaléka vallja ezt, a 18-29 évesek között már csak 54 százalékos ez az arány. A nyugdíjas korhoz közel állóknak csak az egynegyede gondolja úgy, hogy elsősorban az egyén felelőssége biztosítani az idős kori megélhetését. Az idősebbek az előző évek tapasztalatai alapján arra számítottak, hogy a nyugdíjból, ha szerényen is, de meg fognak élni.

Milliókat tehetsz félre pár ezerből: így fogj hozzá

Már egy alacsonynak nevezhető összeg (aza havi néhány ezer forint) rendszeres megtakarítása és befektetése is (például megtakarítási számlán, lakástakarék-pénztárban, vagy lekötött betétként) néhány éven belül több százezer forintos tartalékot biztosíthat. Ha megtakarított pénzünket nem készpénzben, a párnacihában vagy befőttesüvegben tartjuk, hanem okosan befektetjük, az eredetileg félretett összeg értéke (szinte biztosan) tovább nő.

Megtakarításainkkal bővülnek jövőbeni anyagi lehetőségeink, így például megteremthetjük az induló tőkét egy ingatlan vásárlásához, de anyagi biztonságot is képezhetünk arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a jövedelmünk. A megtakarítás hosszú távú anyagi öngondoskodás alapját is képezi, így nyugdíjas éveinkre stabil anyagi hátteret biztosíthatunk magunknak. Ráadásul a havi néhány ezer forint segítséget jelenthet a váratlan kiadások esetén is, például nem kell kétségbeesnünk, ha elromlik a hűtőszekrény, vagy ha találunk egy remek ajánlatot egy tengerparti nyaralásra.

Út az első millióhoz: mikor, mennyit, hogyan?

Személyenként igen változó, s számos tényezőtől függ, hogy melyik megtakarítási termék a legjobb választás. A konkrét megtakarítási lehetőség kiválasztásához elengedhetetlen például tisztában lennünk pénzügyi helyzetünkkel, befektetési szokásainkkal, kockázatviselési hajlandóságunkkal, illetve megtakarításunk konkrét céljaival is. Ezek ismeretében ugyanis nagymértékben szűkül a kör, s máris közelebb kerülhetünk a számunkra megfelelő konstrukció kiválasztásához, s így álmaink megvalósításához. De nézzük, mit is takarnak az imént említett tényezők.

Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy várhatóan mikor lesz szükségünk a megtakarított pénzre. Ha ugyanis csak rövid távú megtakarítási konstrukcióban gondolkodhatunk, akkor semmiképp sem érdemes hosszú távú befektetések közül választani, hiszen ezeket csak nagy veszteségek árán lehet értékesíteni, amikor szükség lenne a megtakarításra. Ebből egyértelműen következik, hogy fontos annak felmérése is, hogy szükség esetén milyen könnyen lehet az adott befektetést felszámolni, milyen gyorsan és mekkora költséggel lehet a pénzhez hozzájutni. Ez utóbbi, azaz likviditás szempontjából azok a befektetések a legkedvezőbbek, amelyeket igény esetén bármikor, kis költséggel fel lehet számolni, a befektetett pénzhez gyorsan hozzá lehet jutni.

Jobb lett volna euróban tartani a pénzünket?

Az év elején sokan fektették pénzüket valamilyen devizába vagy rosszabb esetben vásároltak valutát. Most ezeket visszaváltva azt vehetik észre, hogy sokkal kevesebbet ér, mint januárban. ráadásul a párnacihában tartott valuta semmit sem kamatozott 3 hónap alatt. A veszteség nagy része az árfolyamkülönbségből adódik, hiszen időközben 20 forintot erősödött a forint az Euróhoz képest, ami 7-8 százalékos veszteséget jelent. Persze ott van még az elveszített hozam és az átváltási költség. Aki keresni is akar valamit a deviza megtakarításán, annak ezekre is gondolnia kell. Mikor éri meg devizában takarékoskodni?

Te még az állami nyugdíjra vársz? Van más lehetőség is

A tartalékképzéshez, a rendszeres megtakarításhoz nincs szükség nagy összegekre. Ahhoz hogy néhány év alatt sikerüljön egy pár hónapos megélhetésre elegendő tartalékot képeznünk, elegendő akár havi néhány ezer forintot megtakarítani. Erre kiváló megoldást jelent a pl. a Takarékszámla, ahol havi 5-8 ezer forint megtakarításával 3 év alatt 180-288 ezer forint lehet összegyűjteni, ami a banki kamatokkal együtt 200-300 ezres tartalékká növelhető. A Takarékszámla sajátossága, hogy a rendszeres, havi befizetőknek az alapkamaton felül jutalom kamat is jár, amivel tovább gyarapíthatja megtakarításait.